Színelmélet – alapok. Első rész

Ne aggódjatok, nem akadémiai értekezést fogtok olvasni. Megpróbáltuk nektek a lehető legegyszerűbb módon összeszedni azokat az alapfogalmakat, tudnivalókat, amelyek segíteni fognak nektek a makettek festésekor.

Nem, most nem azt mondjuk el, hogy melyik a színhelyes festék egy Tigris harci járműhöz, hanem azt mondjuk el, hogy ha a feketére sárgát fújsz, miért lesz zöld(es) és hogyan tudod ezt a hibát elkerülni – azonkívül, hogy sárga alá nem használsz fekete alapozót.

Természetesen szkippelheted ezt a részt és használhatod az interneten fellelhető, már jól bevált technikákat, amelyek lépésről lépésre leírják azt, mit kell csinálni, mit kell használni, mikor és hogyan, de az én véleményem ezzel kapcsolatban, hogy ez megöli a kreativitást. Nyílván, ha most kezded ezt az egészet és még nem jutottál odáig, hogy pontosan érteni akarod a miértet és a hogyant, akkor ezek az interneten fellelhető leírások rengeteget segítenek neked és szépen átvezetnek a kezdő lépéseken. Erre talán az egyik legjobb megoldás a MiG Solution box. Ezek tényleg „megoldást” adnak egy makett szépen történő elkészítésére.

De ha úgy döntesz, szeretnéd megérteni az alapokat, akkor jó helyen jársz.

De nézzük, tulajdonképpen mi is a szín?

A Wikipédia szerint;

„Köznapi értelemben a szín a környezet tárgyainak látással érzékelhető azon tulajdonsága, amit olyan fogalmakkal írunk le mint a vörös, sárga, zöld és kék stb.

A különböző tárgyak a rájuk eső fényt különböző, rájuk jellemző módon nyelik el illetve verik vissza. Az emberi látás a visszaverődő fények egyedi sajátosságát (hullámhosszát) színként érzékeli. Agyunk pedig az érzékelt színt az adott tárgy tulajdonságaként értelmezi.”

Hát köszi … Ezzel sokra nem megyünk így elsőre, de mire vége a cikknek (vagy kettőnek, háromnak, négynek, attól függően mennyire szaladok el a témával), kicsit érthetőbb lesz.

Tehát elvileg tudjuk mi a szín. A színnek azonban vannak tulajdonságai és ez a rész már egy kicsit jobban érdekel minket.

A színek fő tulajdonságai;

Színezet – Ez a szín neve; kék, sárga, vörös, ibolya, zöld, stb. A fekete és fehér, valamint ezek keveréke a szürke 50 árnyalata ( hahahahaha ) nem szín. Azaz szín, de úgynevezett színtelen-szín. Jó, hát mi makettezők pontosan tudjuk, hogy azért a szürkének rengeteg árnyalata van, sokkal-de-sokkal több mint 50, de ez így volt vicces.

Telítettség – népi nevén szaturáció. Ezt muszáj voltam ideírni, mert ezzel már találkozhattatok sokszor, mikor egy-egy fotót nézegettek a mobilon és amikor olyan fakónak tűnik, akkor rátoljátok a szaturációt. Na. Ez pont ezt a folyamatot takarja.

A telítettség attól függ, mennyi szürkét tartalmaz a színünk. (jó, hát ez elég pongyola megfogalmazás, de azt ígértük nektek nem lesz akadémiai székfoglaló, szóval, aki nagyon jártas ebben a szín dologban, az most nagylelkűen fogadja el ezt a definiálást.)  Minél kevesebbet, annál szebb, élénkebb, telítettebb/szaturált a végeredmény. Minél több szürke van a színben, annál fakóbb, halványabb a színünk, mintha kifakultak volna … Hoppá. Ez nekünk már egy kis segítség. De még mindig nem az, ami igazából kell nekünk, szóval legyetek türelmesek és várjátok ki a végét, viszont ezt jegyezzük meg.

Világosság – A színek rendelkeznek világossági értékkel, amely nagyon fontos a tér – és tárgy észlelésben. A makettezésben a fény-árnyék hatások miatt érdekes ez a jelenség. Több technika is létezik ezen hatások/effektek elérésére. Akár előmunkálatokkal – amiről itt is írtunk – akár utómunkálatokkal – erről még nem írtunk.  

A világosítást a fehér hozzáadásával a sötétítést pedig a fekete hozzáadásával érjük el, illetve ezen keverékével a szürkével. Minél több a fehér rész a szürkében, annál világosabb lesz a szín. Minélt több a fekete a szürkében annál sötétebb lesz a szín.

Ó de jó, akkor most már tudom, hogy mit kell tennem, ha világosítani és sötétíteni akarom a színeket a maketten.

Hát egy kicsit most elkeserítelek. Nem pont ez a legjobb út.

De ne szaladjunk előre, mert a színnek van egy olyan tulajdonsága, hogy;

Hideg vagy meleg a szín.

Már egészen ifjú korunkban megtanuljuk, hogy ha a piros pöttyös fogantyút tekerjük a csapon, akkor az meleg lesz, míg ha a kéket, akkor az hideg. Ez egy asszociációs folyamat, de működik a színeknél is. Az alábbi grafikonon láthatjátok a színek meleg-hideg besorolását.

Ez a részt leginkább a filterek alkalmazásánál tudjuk kihasználni. Tudom ez így most eléggé zavaros, sőt talán egy kicsit unalmas is, de ha szépen végig olvasod (az összes cikket), akkor össze fog állni a kép és hidd el nagyon sokat fog segíteni a végső, neked is tetsző kinézet elérésében.

Árnyalat – ezt is sokszor halljuk. Az árnyalat kifejezheti a szín világosságát, telitettségét, azt hogy hideg-e vagy meleg, illetve a felületi tulajdonságait (matt-e vagy selyem vagy fényes – és akkor ebbe a részbe még nem is mentünk bele. Nem is fogunk.)

Fentebb már feszegettük a kérdést, hogy szürke, illetve fekete és fehér színekkel lehet fakítani a színeket. Azt gondolná az ember, hogy fúúú, ez így tök jó és akkor már keverhetem is bele a fehéret, hogy világosodjon és akkor lesz egy frankó kopott felületem. Hát ez így ebben a formában nem teljesen igaz. De miért?

Kanyarodjunk egy kicsit vissza a telítettséghez. Minél több szürke van a színben, annál fakóbb. Most nézzük meg a világosság fejezetet. Minél több a fehér, annál világosabb a szín.

A kettő összhatása pedig egy világos, fakó/döglött szín lesz. Ami semmilyen formán nem fog természetesének hatni. Krétás, mattos, fehéres színezet lesz. És nekünk nem ez kell. Kivéve, ha valami atomretkes görög repülőt készítesz, bár ott sem jó ez a végső kinézet, pedig azok legendásan retkesek, fakultak. Tessék, egy példa.

Jó-jó, de akkor mit szövegelsz itt erről, mondjad már a lényeget. Nyugalom kedves makettezős kollégák, mindennek lesz értelme. Ugyanis tapasztalati úton fogtok eljutni a felismeréshez. Lehet mondtam már korábban – ha nem akkor most mondom – hogy hiába írjuk nektek ezeket a blogposztokat, ha nem gyakoroltok, akkor nem fog menni. Egészen egyszerűen muszáj gyakorolni. Háromszor, ötször, tízszer is megcsinálni ugyan azt a metódust. Sajnos nincs olyan, hogy egyből megy minden. Ha mégis, gratulálunk, zseni vagy.

Ehhez pedig bevezetjük a Modellfutár Házi Feladat rendszert. Természetesen, ahogy az iskolában itt is jutalmazni fogjuk a jó eredményeket.

Mivel az iskola is szeptemberben kezdődik, ezért az általunk kiadott házi feladatok bekérése is az iskolai időszakban fog megtörténni. Addig gyakoroljatok, élvezzétek a játékos Házi Feladatokat. És figyeljétek szeptembertől a Facebook oldalunkat, ahol megtudhattok pontosan mindent.

ModellFutár Házi Feladat – 1 – A szürke

Szükséges színek:

Fekete

Fehér

Zöld – ez most ténylegesen tökmindegy milyen zöld. Én jelen esetben Olive Green színt használom.

Szükséges eszközök:

Ecset, tálka – amiben keversz, papír vagy műanyag darab, amire festesz, törlőkendő, ecset mosó.

Én akril festékekkel mutatom be nektek ezt a metódust, így úgynevezett vizes palettát alkalmazok. Ezt ti is meg tudjátok csinálni házilag. Kell egy laposabb tálka, valami nedvszívó kendő és sütőpapír. Ez segít nekem abban, hogy az akril festék ne száradjon meg kb azonnal. Ha nincs kedved ezzel szórakozni, vásárold meg ITT

Méretre vágtam a Viledát. 

 Felöntöttem vízzel. Pont annyival aminnyit a vileda felszív, meg még egy kicsit. Majd a sütőpapírt mindkét oldalát megnedvesítve finoman felhelyezem. Hogy milyen sütőpapír kell, megoszlanak a vélemények. Én most szilikonosat használtam. De használtam már nem szilikonosat is. 

A szürke.

A fekete és a fehér festékből tegyél ki egyforma mennyiséget a tálka (vagy vizes paletta) két végébe. 

Fontos, hogy az ecset ne legyen se nedves se száraz. Ha belemártottad a vízbe/hígítóba, egy törlőkendőn húzd ki a felesleget.

Ha akril festéket használsz, akkor jó a víz is, ha másfajtát, akkor a hígítóját használd.

A két pötty közé elkészítjük az első szűrke festékünket. Ezt úgy érjük el, hogy egyforma mennyiséget rakunk ki a feketéből is és a fehérből is. Ezt ide középre szépen kikavarjuk.

Ha megvan, mossuk ki az ecsetet, töröljük ki jó alaposan, majd megint nedvesítsük meg.

Most vegyünk ki a középső szürkéből és a feketéből egy kicsit és készítsük el azt a pöttyöt is, a fekete fele. Ez legyen a FK1

Ecsetmosás.

Most vegyünk ki az FK1-ből egy adagot és ugyanannyit a feketéből. Ez lesz az FK2.

Most vegyünk ki a középső szürkéből és a fehérből ugyan annyit és készítsük el a fehér felé a következő pöttyöt. Ez lesz az FH1.

Ecsetmosás.

stb stb …

A zöld színt elkezdjük keverni a pöttyökkel. Látszik, hogyan változik.

A legvégén tiszta fehérrel és feketével kevertem. Jó … a Fekete annyira nem sikerül. Összefolyt.

Sajnos a képeken nedves állapotban létező festékek nem adják vissza az a fakulást, tompulást amit fentebb írtam, ráadásul elkövettem azt a hibát, hogy sárga a Vileda. Ettől az egész kép ragyog. De miért is van ez? Nos ez lesz a következő írásunk alapja. A színek egymásra gyakorolt hatása, illetve a színek keverése. Az is izgi téma lesz, ígérem.

De vissza egy szóra erre a feladatra. Ha ezeket most te is végigcsinálod akármilyen színnel és felkened valahova, látni fogod, hogy mit jelent, amikor fakulnak a színek. Nem szép. De akkor mitől lesz szép? Nos, ahogy említettem a következő írásunkban egy kicsit másképp állunk neki és elővesszük a színkört. Valamint kifejezetten a makettezésre kezdjük ráhúzni a dolgot.

Addig is kövesd kérlek a Facebook oldalunkat, hogy mihamarabb értesülhess az akciókról, újdonságokról.

Hasonló, igazán ismeretterjesztő, oktató anyagokért, kérlek olvasd végig a Blog oldalunkat.