Fessünk! – Előárnyékolás és barátai

Na itt lesz az a pont, amikor ezerfelé ágazik el a makettek festési folyamata. Több technika létezik, több módszer és ezek olyan variációi, amelyekkel már varázsolni is lehet.

Most csak az alap, leginkább ismert folyamatokat vesszük át. Később kitérünk szinte mindegyikre, hogy teljesebb képet kaphassatok.

Ezek a lépések már igazából a koptatási, koszolási folyamatok első lépései, az alapjai.

Igazából ez nem is egy téma. Hanem sok téma. De még is egy … ehh. Ahogy a bevezetőben is említettük, ez a folyamat arra való, hogy a fedőfesték tulajdonságait, kinézetét megváltoztassuk.

Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a makettek végső kinézetét nem lehet két lépésben megoldani. Egymásra épülő lépések és rétegek, hatások (effektek) együttes hatása hozza ki a végső képet.

Ahhoz, hogy az álltalunk kívánt hatásokat elérjük, nem egy esetben 5-10 lépésre is szükségünk van.

Az előárnyékolás és társai ezen lépések egyik meghatározó tényezői. Szorosan összefügg az alapozással, hiszen a külön technikák más-más alapozót kívánnak.

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a színmoduláció, a különböző fényelések nem ezekhez a technikákhoz köthetők, hanem teljesen más módszer. Sokan összemossák a kettőt és hát valljuk be, valahol igazuk is van. A fényelésről és a színmodulációról is lesz szó a későbbiekben, most csak annyit elevenítünk fel belőle, amennyi a zenitális világításhoz kell és előárnyékolással megoldható. Kavarodunk, ugye? Ne féljetek, ha figyelmesen olvassátok, amit leírunk, akkor megértitek.

De mit is takar az előárnyékolás pontosan. Hát azt, ami le van írva. Előre árnyékoljuk a festésünket. (megváltozik a festék tulajdonsága) és megtörjük vele a homogén felületet. A festés elveszti azt a játék kinézetét, amit ugye nagyon-nagyon szeretnénk elkerülni.

Az előárnyékolás hatékonyságáról megoszlanak a vélemények. Azok, akik nem használnak alapozót, nem használnak előárnyékolást sem. Ők másfajta technikákat használnak, ahhoz, hogy a kifakult, kopott kinézeteket elérjék. Erről is lesz szó később, és hogy mindenki boldog legyen ezt is többféle módszerrel érhetjük el.

Hogy melyik a jó? Döntse el mindenki maga. Ez már tényleg egyéni ízlés kérdése.

Az előárnyékolás meghatározást egy kifejezett technikára használták a kezdetekben. Később ebből, a makettezők találékonyságának köszönhetően, több változat is kinőtt. Külön a harci jármű építők részére, aztán abból kinőtt pár fényelési forma, aztán pár dolgot átvették a repülősök, szóval keresztbe kasul használja már mindenki, mindenfél-fajta technikát. És akkor a figurafestők trükkjeiről nem is beszéltünk.

De nézzük szépen sorjában.

Az előárnyékolás;

Fehér, vagy szürke alapozón használatos. A panelvonalak kiemelésével a későbbi fedőfesték a sötétebb csíkoknál besötétedik, így ad egy kontrasztot a festésnek.

Ha nem muszáj, ne használjunk fekete festéket előárnyékolásra. Egy sötétebb szürke, vagy egy sötétebb barna szín bőven elég. Sajnos a fekete előárnyékolásra nagyon sok festéket kell felfújni, mire eltakarja annyira, hogy szép legyen. A szürke és a barna festék könnyebben befedhetők. De miért barna? Nos, majd lesz színelmélet „oktatás” is, abban bővebben kifejtjük majd ezt a jelenséget, de most legyen elég annyi, hogy a legtöbb kamó a repülőkön, harci járműveken a sárga-barna-zöld kombinációja. És a barna festék mindegyikkel kapcsolódik, hiszen a barna szín kikeverhető a három fő színből. Erről is beszélünk majd a színelmélet órán.

Szinte bárhol használható. Repülők, harci járművek, hajók, stb.

A mostani bemutatóban airbrush-t használok. Később majd lesz egy külön tippek, trükkök írás, kifejezetten ecsetes festésre.

FIGYELEM! Jelen technikák nemigen használhatóak ecsetes festéskor. Persze itt is van kivétel. Például akkor mikor már a sokadik maketted fested ecsettel és msetere vagy a vékony rétegben történő escsetes festésnek. 

A bemutató képen egy Spitfire szárnya készült el így. Nézzük a folyamatot.

Most fehér alapozót használtam (a fekete is lényeges lesz), mert azt szeretném, hogy a fedőfestékem világosabb legyen – ahogyan ezt itt meg is magyaráztuk.

Alaposan felhígított szürkével 0.15-ös dűznivel végig fújtam a panelvonalakt. Én személy szerint két rétegben szeretem fújni, de van, aki egy rétegben fújja. Ízlés dolga.

(pici magyarázat a 0.15 dűznire. Nem kell. De jelen helyzetben ez az egy volt, ami rendesen működött. Valamiért a 0.2-es dűzni és tű nem akarta a jót. A 0.3-al, meg a 0.4-el sokkal vastagabb lett volna. )

És hogy miért hígítottam meg jobban a festéket. Az ilyen precízebb – nem precíz, csak precízebb – fújásoknál a felülethez közel kell tartani a pisztolyt, hogy ne széles sugárban terítsen. Ehhez azonban a kompresszor nyomását lejjebb kell venni, ami azt jelenti, hogy a normál hígítású festéket nagyon nehezen fogja kifújni. Oké. Tudom. Már rég kellett volna írnunk az airbrushról, ecsetről, megy az ilyen nagyrészt hétköznapi varázslásokról. Lesz róla szó. Ígérjük. 
Az nem baj, ha a fújás nem szögegyenes, hiszen a valóságban a fakulások sem egyenletesek. Sőt, talán jobb is, hiszen nem fog egyforma, egyenletes képet mutatni. Bár van, aki azt szereti.

A Spitifre klasszikus sivatagi kamuflázst kapott Dark Erth és Midlestone színekkel. Ahogy látjátok, külön fújtam fel őket. Ökölszabály, hogy mindig a világosabb színnel fújunk először, ami jelen esetben a Midlestone.

Kimaszkoltam a másik színnek a területet és felfújtam azt is. Mondjuk ez a maszkolás nem sikerült valami jól. Sok mentségem nincs. Igaz ekkor már egy hete nem tudtam rájönni miért nem működnek a szórópisztolyaim rendesen és ez már a negyedik festés volt. Végül rájöttem a hibákra, de addigra már hajtott a "legyen-már-kész-az-írás" ideg. 

Amire ilyenkor vigyázni kell. Ha sokat fújsz, akkor eltünteted az előárnyékolást. Ez a leggyakoribb hiba. Ezt én két trükk alkalmazásával érem el. Egyrészt vékony, ködölt rétegekben fújom a festéket.

Másrészt, amikor nézegetem a felületet és azt mondom, hogy ez már klassz, de kéne még egy réteg, nos, akkor abbahagyom. Később a koszolási folyamatnál ez az egész még változni fog, vagy ha mégsem, még mindig van lehetőséged a későbbiekben orvosolni, fakítással. Ez egy következő írás témája lesz. Mert ebből is több fajta van ám.

És tessék. Íme, az eredmény. A szárny egyik fele előárnyékolt, a másik fele nem. Szerintem meggyőző a különbség.

Ez a technika ugyanúgy működik bárminél, amelynek vannak elkülöníthető elemei, panelekkel rendelkezik, stb. Akár harci járműnél is.

Bár a harci járműveket építők nem az előárnyékolást szokták használni. Ők leginkább a következő technikákat szeretik.

Black Basing – Fekete alapozás.

A Black Basing –en belül több lehetősége is van az embernek. Itt már egy kicsit belemegyünk a színmodulációba is. De ne kapkodjunk, nézzük szépen sorjában.

Márvány felület

Ez egy igen izgalmas technika. Használatával elérhetjük, hogy márványos – jééé – felületet mutasson a festés. A titok itt is az, hogy a fehér vagy szürke festéket vagy a fehér és szürke és másik szürke festéket jó alaposan meghígítjuk és alacsony nyomáson, a felülethez közel kis pöttyöket, kukac-mintákat, különböző non-figuratív elemeket fújunk a felületre, erősen ügyelve arra, hogy a panelvonalakat ne fedjük be.

No kérem itt már jöhet a művészkedés is. Több színt használva, teljesen más hatásokat érhetünk el. Ez már egy kicsit több tudást igényel – főleg a színelmélet terén, de nagyon látványos tud lenni.

Szép kontrasztos eredmény. Ugye?

Ezt a technikát elsősorban egyszínű, kopott gépeknél érdemes használni. A többszínű álcamintáknál nem mindig működik. Igazából, ahogy említettük, ez már egy kicsit több tudást igénylő módszer. A fedőfestékek itt is vékonyan lettek felfújva, ügyelve arra, ne takarjuk el a mintát.

Bónusz PRO TIPP: (sokáig agyaltam, de végül is úgy döntöttem, hogy sokkal életszerűbb, ha a hibákat is megmutatom, mint ha csak a tökéletesen pikk-pakk elkövetett dolgokat mutatjuk)

Amikor festetek, azt próbáljátok meg nem ugyanazon felületen megoldani, mint ahol építettek. Jelen esetben, a vágóalátétre tettem pár törlőkendőt és azon fújtam. A pisztolyból a maradék pár csepp tisztító folyadékot is oda fújtam ki. Rá a törlőkendőre. Ami ugye kb azonnal átázik. Tehát a munkafelületem, nyomokban tisztító folyadékban úszott. Namost ... a maszkolásnál használatos maszkoló szalagot a munkafelületre ragasztva gyengítettem. Azért lassan összeáll a kép, nem? 
Soha, amióta ezt a fajta alapozót használom, soha nem jött fel a festék és az alapozó a maszkoláskor. Ha megnézitek az alapozós írást, abban ugye leírom, hogy 30 perc alatt fújtam meg azt, úgy. Most a márványos szárny felületen, hosszú csíkokban jött le a festék és az alapozó is. Itt látod. És ezek még a kisebb problémás részek. A csúnyább részeket a lelki egészségünk érdekében nem mutatom meg, elég, ha én nézegetem. 

Az történt, hogy a maszkoló szalag felszívta a tisztító folyadék maradékát a munkalapról, amire ráragasztottam, hogy gyengüljön egy kicsit és véletlenül se tépje fel a festéket. Ez a mennyiség gyönyörűen reakcióba lépett a festékkel és az alapozással, mikor feltettem a felületre. Nem volt sok matéria a munkalapon, de annyi pont elég volt, hogy feloldja a két napig száradt alapozót és a friss festést. Well done, great job! De hát ebből tanul az ember. 

És most bele kell mennünk a fényelés alapjaiba. A legtöbb makettező először az úgynevezett zenitális világítással találkozik, és azt kezdi el csinálni, még ha nem is tudja, hogy azt kezdi el csinálni. Namost ezek után már tudni fogja.

De mi is az a zenitális világítás? Biztos hallottátok már azt a kifejezést, hogy a Nap a zeniten van. Ez azt jelenti, hogy pontosan a fejed felett – illetve a Napnál leginkább a legmagasabb pontot jelenti – rád merőlegesen világít a fény. Tessék, egy szemléltető példa.

Blaról érkező fény.

Pontosan fentről, egy fényforrásból érkező fény.

Láthatóak a különbségek, igaz?

Itt a koncepció az, hogy a fentebb lévő részek, illetve a vízszintes területek világosabbak, mint a többi rész a tárgyon, mivel azokra érkezik a legtöbb fény. Előárnyékolással, a fekete alapozót használva ezt úgy tudjuk megoldani, hogy azokat a területeken fehérrel megfújjuk.

Fekete alapozás

Fehérrel kiemelve a több fényt kapó részek

Fedőszínnel fújva

Összehasonlítva a két oldalnézeti képet és a fentről egy fényforrásból érkező világításról készült képet, már látjuk is hol világosabb a festés, a felvitt fehér színtől. 

De használhatjuk ugyanezt a metódust inverzként is, amikor a fehér alapozásra fújjuk fel az árnyékokat. Ez egy kicsit több, mint a legelőször említett előárnyékolás.

És akkor most elérkeztünk egy olyan technikához, amely igazából a fent leírtak összessége. Ez pedig nem más, mint a Fekte-Fehér technika. Ez már óriási ismeretanyagot, magabiztos szórópisztoly használatot igényel.

Ezt majd a későbbiekben bemutatjuk. Addig hagy ajánljunk egy könyvet a témában. (kattints ide) Aki ezt szépen meg tudja csinálni, az már igazán tud bánni a szórópisztollyal.

Nos, most, hogy megkapargattuk a jéghegy csúcsát, remélem kezditek megérteni, amikor azt mondom, hogy egy-egy szemet gyönyörködtető makett elkészítése nagyon sok lépésből, nagyon sok variációból áll össze.

Most kaptatok egy nagy adag információt, amely az alapokat átöleli. Később emeljük majd a szintet és igazi varázslások fognak érkezni.

Addig is maradjatok velünk a blogon, hasonló tartalmakért.

Kövessétek legyetek kedvesek a Facebook oldalunkat is, hogy minél hamarabb eljussanak hozzátok a legújabb érdekességek a Modellfutárral kapcsolatban.