Fessünk! – Első fejezet; alapozás.

Ahogy már eddig minden egyes cikknél itt is fontos kihangsúlyozni, hogy amit most leírunk, az csak egy iránymutatás és nem kötelező anyag.

Vannak olyan nagynevű és ismert makettezők, akik például egyáltalán nem alapoznak, hanem a csupasz műanyagra fújnak. Legalább is a videókban ezt mutatják. Akkor miért mondogatjuk az alapozást?

Mert az alapozás nagyon sok helyen segíthet neketek, megkönnyítve a szép, szemet gyönyörködtető makettek elkészítését.

Alapvetően, az alapozás arra szolgál, hogy a festendő felületet előkészítse a festék érkezésére. Egységes, (többnyire) egyszínű felültet képez, amelyen a festék jobban megtapad.

Miért fontos az egységes felület? Más-más anyagok, más-más módon viselkednek. Ha még nem is építesz bele feljavítókat (rezet, gyantát, stb), akkor is szinte mindegyik makettnél előfordulhat például tömítő anyag használata.

A makett műanyagja, illetve az egyéb anyagok (tömítő, kiegészítő) nem azonos felületi feszültséggel rendelkeznek. Főleg ha még csiszolgatod is egy kicsit a felületet.

Az alapozó használatával, ezek a különbségek eltűnnek és egységes, homogén felületet alkotva, elősegíti a festékek egyenletes terülését, tapadását.

Hogyan lehetséges ez? Az alapozók – mindegy melyik gyártó, milyen fajtája – abban trének el a festékektől, hogy a pigmentszerkezetük sokkal … hmmm … vaskosabb. Nincs rá jobb szó. Illetve a kötőanyagok, valamint az egyéb összetevők összetétele egy csöppet más. Ezt ti is megtapasztalhatjátok, ha egy kicsit vastagabban fújjátok az alapozókat. Olyankor, száradás után enyhén érdesnek érezhetitek a felületet. Némely esetben, a Youtube videókban látható, hogy alapozás után egy kicsit megcsiszolják a felületet, valami nagyon finom (1000-1500-2000+) csiszoló anyaggal. Ez inkább a repülősöknél és az autósoknál divat. Ott nagyon fontos a sima felület. Míg a harci járműveknél azért előfordul nem teljesen sima felület is.

Másodsorban ilyenkor még előjöhetnek (és hidd el, elő is fognak jönni), azok a rejtett hibák, amelyek valahogy elkerülték a figyelmedet az építés során. Ilyenkor még van lehetőségünk javítani azt. Igen, ilyenkor általában tömítünk, csiszolunk. Utána újra alapozunk. Hiába, na, a makettezés nem Forma1. Egyébként maga az alapozó is egyfajta tömítőként/felület kiegyenlítőként funkcionál. Mondjuk itt elsősorban a csiszoláskor keletkezett mikro- és alig látható repedésekre kell gondolni.

Harmadrészt, az alapozó színe nagyban befolyásolja a később alkalmazható koptatási, koszolási (weathering) folyamatokat. Bizony. És itt van az a pont, amikor egy kicsit – majd később – beszélgetnünk kell a színelmélet egyik alaptéziséről.

Illetve itt van az a pont, hogy az eddig egységesen egy mederben folydogáló ismertető anyagunk, akár 32 irányba is szétszaladhat, hiszen az alapozás utáni varázslások meghatározhatják a festés stílusát, a fényelés stílusát és még jó pár, nagyrészt hétköznapi csodának számító metódus lefolytatását. Idővel elég sokat érinteni fogunk ezekből a témákból, még az is lehet, hogy szinte mindent. De ez időbe telik. Sok időbe. Igyekszünk, ahogy tudunk.

De először is nézzük meg, milyen lehetőségeid vannak az alapozók használatára.

Szinte mindegyik gyártónál találkozhatunk flakonos-hajtógázos alapozóval.

Csak egy pár népszerű példa.

Az alapozók többsége, azonos a gyártó többi festékének tulajdonságaival, kivéve az AK spray-it … azok ugyanis nem akril, hanem szintetikus lacquer típusok. Ugye azokról ebben a leírásban megtanultuk, hogy a legellenállóbbak mindenre, ellenben nem túl egészségesek.

Ezen termékek kiválóak a nagyobb felületek, vagy a sok apróbb dolog egyidőben történő alapozására (például Warhammer figurák). Kiváló fedőképességük van, aránylag egyszerű használni. Ami még roppant nagy előny, hogy nem kell sem airbrush, sem pedig kompresszor a használatukhoz, tehát kezdésnek nagyon jó társak lesznek.

Viszont számtalan dologban alulmaradnak. Nem kell félreérteni. Nem leszólni akarjuk ezeket, csupán a korlátjaikat szeretnénk elmondani, hogy helyesen tudd használni.

A legfontosabb, hogy a palackokban nem állandó a nyomás. Ahogy fújsz vele folyamatosan, a hajtógáz kiáramlása folyamatosan hűti a palackot. (ez egyébként alapvető fizika, de most makettezünk, nem fizikaszakkörön vagyunk).

A palack hűlésével változik a nyomás, (ez is fizika) így nem lesz egyenletes a szórás. A lehűlés során a palackon belül olyan folyamatok játszódnak le, amely nedvesség kicsapódásához vezethet. (ez még mindig inkább fizika, bár már érintjük a kémia szakkört is). Ez a nedvesség később okozhat némi problémát magában a festékben. Ezért van az, hogy amikor a „nagyok” videóit nézed a Youtube-on, azt látod, hogy röviden, kis adagokban fújnak.

Sajnos a szórófej is hajlamos eltömődni. Bár ezt egy törlőkendő segítségével mindig orvosolni tudjuk. Azonban még így is előfordulhat, hogy a szórófejben megülő festék miatt „köp” egyet a flakon. Ilyenkor egy nagyobb adag matéria távozik egyszerre a szórófejből és igen kellemetlen pacát tud hagyni, nem kívánt helyen. Ezt megakadályozandó, az első fújást soha nem az alapozandó felület fele tesszük meg.

Összehasonlítva a külön, szórópisztolyhoz használatos kiszerelésekkel, azt kell mondani, hogy roppant gazdaságtalan. Ugyanazért az összegért jóval több airbrush-hoz használatos alapozót lehet vásárolni, mint ha a palackos kiszerelést vásároljuk. Nyilván a flakonos kiszerelésnél azért az is közrejátszik a matekban, hogy nem kell kompresszort és szórópisztolyt vásárolni. De ez egy külön történet.

Az esetek többségében a hajtógáz miatt kellemetlen szagokat is produkálhat, bár ez függ a tűrőképességedtől is. Némelyeknek ezek a „szagok” kellemesek.

Ahogy öregszik a flakon, hajlamos besűrűsödni a festék, illetve a fentebb említett nedvesség kicsapódással együtt járhat az is, hogy a festék elveszíti a normál tulajdonságait, szétesik.

Nagyon nehéz finoman használni ezeket a palackokat. A fentebb leírt, az alapozás után feltűnt hibák javítása után, például, nehéz azokat a kis részeket kijavítani.

Ahogy látjuk, van előnye is és hátránya is. Mindettől függetlenül, aki most kezd bele a makettezésbe, sokkal jobban jár, ha rendszersít egy-két alapszínt az alapozáshoz, mintha nem használ alapozót, csak a műanyagra akar festeni. Szóval, még ha ecsettel is festesz, akkor sem árt egy ilyen flakonos alapozó. Sőt! Nagyon is ajánlott. Hiszen leírtuk fentebb, hogy jobban terül, tapad a festék.

A festékgyártók többsége azonban a szórópisztolyos felhasználás irányába fejleszti a termékeit. Ezt teljesen érthető, hiszen az elmúlt évtizedekben nagyot fejlődött az airbrush gyártása és kitágult a felhasználási köre. Gondoljunk itt például a műkörmösökre, tortakészítőkre/tortadíszítőkre, akiknek ugyanúgy szépen lassan alapkövetelmény a szerszámok között a szórópisztoly, mint nekünk makettezőknek. De erről majd később írunk.

Ezek a kiszerelések mindegyike hígításra szorul, ahhoz, hogy a megfelelő módon legyenek felfújva. Bár létezik mindenféle elmélet (sufnituning, más anyagok használata) a hígítás megoldására, erősen ajánljuk a márka és fatajazonos hígítót.

Mivel nagyobb a kiszerelése, nagyon sokáig kitart. Jó pár makettre elegendő egy 60ml-es kiszerelés is. A hígításához – bár ez nagyban függ a márkától – elég pár csepp hígító is, nem használsz több anyagot el, mint a festékhez. Sokáig megőrzik a minőségüket (ccccc … sajnos előfordul bizonyos márkáknál, hogy gyártási hibás a termék, ilyenkor eleve döglött az alapozó. Sajnos ezzel nem tudsz mit csinálni. Ha esetleg ilyet vásárolsz a Modellfutárnál, akkor kérlek, jelezd, és megoldjuk a problémát.)

Több fajta színben is kapható – sokkal szélesebb spektrumban, mint a flakonos társaik. Ennek jelentősége van, mindjárt kifejtjük. 

Több fajta kiszerelésben – méretben kapható és létezik olyan gyártó, aki még a finomság között is különbséget tesz, mint pl a Mr Hobby.

Ezekkel már könnyű a kis javításokat is megoldani.

Ugye a legnagyobb hátránya, hogy rendelkezni kell kompresszorral és szórópisztollyal. Mondjuk az egyszeri költség … Majd ezt is jól kivesézzük.

És ami még nagyon fontos, hogy nem mindegy a hígítás. Ez mondjuk egy olyan kérdés, ami megint megér vagy nyolc írást … Igyekszünk majd ebben is irányt mutatni nektek.

FONTOS! Ezeket az alapozókat nagyon nehezen lehet ecsettel használni. Mondjuk azt, hogy a káromkodási faktor legalább a százszorosára nő. Ne szenvedjetek, ha ecsettel festetek csak. Használjatok flakonos alapozót.

Említettem fentebb, hogy nem mindegy milyen színnel alapozunk. De nem ám. Nagyon fontos megérteni azt, hogy a színeknek van egymásra gyakorolt hatásuk. Lesz külön írás majd a színelmélet alapjairól is, de most nézzük mi az, ami befolyásolhatja az alapozó színválasztását.

Elsősorban az, hogy milyen technikát akarunk a későbbiekben használni a kopások, leverődések, környezeti hatások megjelenítésekor.

Tudni kell azt, hogy a különböző színű alapozók megváltoztatják a felvitt fedőfesték tónusát és telítettségét is. Ezt bizony számításba kell venni, már akkor, amikor megtervezzük a festést.

De lásunk konkrét példákat is. Ezek csak alapok. 

Szürke: Ez egy semleges árnyalat. Nem változtat a felvitt fedőfesték semmilyen tulajdonságán. Ezért szokták a legtöbb esetben ezt használni a makettezők.

Fehér alapozó: A felvitt fedőszínt világosítja. Pár árnyalattal világosabb lehet a festék. Általánosan olyan makettekhez használjuk, ahol egységes, általános fakulást szeretnénk megjeleníteni, illetve akkor is ezt vetjük be, ha valami extrém, rossz fedőképességű színnel kell festenünk. Ilyenek a sárga, a piros, a fehér, a világosabb kékek, a kék. Mint például a Royal Air Force – Red Arrow bemutatóköteléke, amely piros színű.

Fekete alapozó: A felvitt fedőszínt sötétíti. Használata erősen kopott, koszos gépeknél érvényesül igazán. Előszeretettel használják a harci járműves makettezős kollégák, valamint a sci-fi makettek építésénél is ez a szín az elsődleges. Ennek van külön sztorija is. Majd egy sci-fi makett készítésénél elmesélem.

Fényes fekete alapozó: Elsősorban a fémszínek alá illik ilyesmit fújni. Ugyanis a közhiedelemmel ellentétben nem a festék adja meg a ragyogását a fémszínnek, hanem az alatta lévő fényes fekete festék. Jó nagy csalás, mi? Pedig higgyétek el, ez így van.

Vannak különböző egyéb színek is, mint homok, vörös, rozsda, ilyen zöld, olyan zöld, amolyan zöld. Míg a fentebb sorolt alap-alapozók a színek tónusát (világosabb, sötétebb) változtatják meg, addig ezek a színek telítettségét (szaturációját) képesek befolyásolni. Ez most így elég kínaiul hangozhat, de mindennek van jelentősége, fontossága, és mindezt elmagyarázzuk nektek.

De hogy vizuálisan is megmutassam íme;

Kicsit nehéz volt befotózni, de azért látszódik a szürke és a fehér közötti árnyalatnyi különbség, ugye?

Namost így néz ki, amikor 3 réteg síma "Sand" festékkel átfújtam. Semmi varázslás. Egyszerű hígítás és egy Harder and Steenbeck Hansa 381-es szórpiszoly, 0.3-as tűvel, másfél bár nyomáson. Vagy egy kicsit alatta. 

Itt már mégnehezebb volt befotózni. De megjelöltem a választóvonalat. 

Szerintem abszolút látható a kettő közötti különbség. A fekete alapozásra meg ráment volna még két réteg ... Ennyit jelent az alapozó színe. 

Ez egy aránylag hosszú anyag lett és még nem is említettünk mindent. Ahogy látjátok egy-egy szemet gyönyörködtető makett elkészítése nem két lépés. Hiszen még csak az alapozásnál tartunk, de így is látjuk mennyi mindent kell figyelembe venni.

Hasonló, igazán ismeretterjesztő, oktató anyagokért, kérlek olvasd végig a Blog oldalunkat. 

Nemsokára folytatjuk. Addig is kövessétek a Facebook oldalunkat, hogy mihamarabb értesülhessetek a legújabb történésünkről mifelénk.