Gondolkodjunk – kopások keletkezése, megértése

Avagy kopások a való életben.

Ez egy nagyon „csiklandós” rész a makettezés berkein belül. Véget nem érő viták mennek, vajon ez-vagy-az a harci egység vajon nézhetett-e így ki, vagy nem, vagy van fotó, de igazából mégsem jó az a fotó, mert …

Példának okáért itt ez a Seafire, amely a SÁRGA 126-os számot hordozta. Ugye, hogy nem sárágnak gondolod? Pedig az. 

Szóval rengeteg vita megy. Az alap tézis az a makettezésben, hogy az ember törekszik a legpontosabb történelmi hűségre. Mondjuk ez akkor igaz leginkább, ha versenyre épít maketteket – mondjuk a MosonShow – ra, vagy Szolnokra. Ott darabokra szedik – képletesen – a szakértők a makettet. Még azt is tudják sok-sok kutatást elolvasva, hogy milyen hatlapszögű csavarral volt rögzítve a páncélos kötényzete 1943-ban. És bizony egy bizonyos szint felett, még ez is számít. Ők ilyenek.

Más makettezőnek az is boldogságot okoz, ha csak szépen megépíti az adott makettet, dobozból, feljavítás nélkül, a gyártó festési utasításait követve.

Hogy kinek van igazsága? Mindenkinek. Ne feledjétek, ez elsősorban egy nagyon klassz hobbi, amelynél egyetlen egy dolog számít, mégpedig, hogy jól érezzük magunkat. Nyilván, aki aranyérmet szeretne a makettjéért, kösse fel az alsóneműt.

Szóval mindegy, hogy egy teljesen hobbi makettezőről beszélünk, vagy aranyéremre törő (nem is olyan)ifjúról, előbb utóbb mindenki eljut arra a pontra, hogy a makettjét egy kicsit szeretné „pimpelni”, hogy ne csak úgy nézzen ki, mint egy műanyag játéktank/repülő/autó. Ez általában a weathering folyamatok lévén valósulhat meg. 

Erre van rengeteg festési módszer – amire majd kitérünk – illetve ilyenkor szokták elővenni a mindent vivő megoldást – a rozsdát. Vagy kopást. Vagy kétméter sarat.

Ha túltoljuk a dolgot, akkor borzadvány a végeredmény. Persze lehet rá mondani, hogy művészi szabadság, meg ilyenek – amit higgyétek el, én a cikk írója nagyon is megértek, de amikor azt látja az ember, hogy adott esetben a tudvalevőleg alumínium felületen, vasoxid jelenik meg, ott abba is fejezi a makett nézegetését és nem hatja meg a művészi megvalósítás. Mert ha esetleg lenne egy szögesdrót azon a felszínen, ami megszínezi, vagy mittudomén. Értitek, ugye?

Szóval ehhez meg kell érteni a weathering „keletkezését”. A környezettel most annyira nem foglalkozunk, leginkább a kopások és azok révén keletkező rozsda, stb területén gondolkodunk egy kicsit.

Amit nagyon fontos megérteni, hogy sosem lesz olyan a makett, mint az igazi. Tulajdonképpen mi csak illúziót teremtünk, amivel megpróbáljuk a „valósághoz legközelebbi állapotban” megmutatni a makettünket. Ezt sem én mondtam, hanem Miguel Jimenez – sok-sok évvel ezelőtt.

Ahhoz, hogy akár a precíz történelmi hűséget, vagy a művészi szabadsággal adott lehetőségeket megvalósítsuk, meg kell érteni, hogyan keletkeznek az általunk megjeleníteni kívánt hatások.

A megértéshez most egy civil példát hoztam.

Hogy miért? Mert ennek a kis szörnyetegnek pontosan tudjuk az életet. Mit csinál, milyen behatások érik, stb. Egy harci eszköznél nincs ilyen könnyű dolgunk, hiszen nagyon kevesünknek adatik meg tényleges harci tapasztalat, mondjuk egy Tigris harckocsival, vagy egy Spitfire-el. Az összes tudásunk, filmekből, dokumentumokból, leírásokból, korabeli fényképekből jön, illetve szemtanúk 10-20-30 évvel későbbi visszaemlékezéseiből. De had vezessem végig a dolgot.

A Mátra Erdészet Zrt egyik többcélú erdészeti rakodó gépe, egy Kramer 412.-es. (ezt némi Google kutatás után derítettem ki – miután a gépen ott a márkanév, és a típusjelölés is). A cég az 1980-as években készítette el az első ilyen típusú négykerekű rakodókat, 312-es névvel, ez a 412-es is legalább 30 éves lehet. Hoppácska … Némelyik, közösségi médiában megjelenő harci jármű ennél sokkal rosszabb állapotban van megjelenítve.

Azt hiszem szépen lassan megértjük, mit értettem a túltolt kifejezés alatt.

De nézzük meg mire is gondoltam, amikor azt mondtam, megérteni a behatásokat.

A példa kedvéért, nézzük meg a rakodó gép hátulját.

Ezt azért eléggé egyértelmű. Tolat, forog jobbra-balra, az erdő mégsem 4 sávos sztráda, sok hely nincs. Bokrok, fatörzsek akasztják meg. Mivel van egy olyan szerkezeti egysége, amelyik az alváz síkjából kiáll, ezért leginkább az kopik. De akkor miért nem kopik a többi rész? Ez is elég egyszerű. A gépkezelő, amikor hallja a recsegés ropogást, akkor megáll. Legalább is én így képzelem el.

Látjátok? Még egy „egyszerű” civil gépnél sem tudjuk igazán megmondani PONTOSAN mi történik, ha nem mi csináljuk ezeket a dolgokat. Akkor hogyan tudhatnánk pontosan a 80 évvel ezelőtti haditechnikák működését? Nem tudhatjuk. Persze van egy csomó leírás, beszámoló, stb … ami segíthet közelebb kerülni az igazsághoz.

Tehát; el kell képzelned, mi történik az eszközzel napi szinten.

Ehhez azért nem árt ismerni magát az eszközt. Szerencsére, így a XXI. században már azért elég könnyen be lehet szerezni a tudást, csak meg kell nyitni a megfelelő keresőmotorokat. 

Mi az, ami befolyásolhatja ezeknek a kopásoknak a létrejöttét?

Egyrészt maga a működés. Kinyílik, becsukódik, leszedik, felszedik, folyik az olaj, sárban megy, úton megy, ütődik, stb …

Másrészt a technikát működtető személyzet. Hol mászkál, mit nyit ki, hol nyit ki, hova lép fel, rakja a szerszámot, stb …

Harmadrészt a környezeti behatások. Bokrok, fák, sós levegő, nap, szél, homok, jég, stb …

Összefoglalva tehát végig kell venni, hogy működik, mi a feladata, mit csinál, milyen emberi és természeti behatások érhetik.

Vegyük hát elő a kis sárga zsebszörnyeteget és nézzük meg mondjuk a rakodókart.

Figyelem! Ez egy általam használt metódus. Más, máshogy áll neki. Nem szentírás, amit itt most láttok-olvastok, de egy irányt adhat.

Először a képek alapján elképzelem, mi az, amit a végeredményként, az elkészült maketten látni akarok. Némely esetben a fontos dolgokat le is írom egy külön jegyzetfüzetben. Majd visszafele kezdem el, rétegenként leírni, melyik lépést, mikor kell csinálni.

Tehát itt a rakodókar. Nézzük.

Ahogy látjuk a kar egyik élén végig kopás van. Miért? Mert össze-vissza veri a hordozott faág, beakad a lombokba, stb stb stb.

Ahhoz hogy ezt meg tudjam mutatni, létezik rengeteg módszer. Most csak kettőt említek meg. Az egyik chipping folyadék – vagy hajlakk technika – a másik a kézzel történő festés. Ne aggódjatok ezekről később lesz majd jópár igazán részletes írás.

Vegyük a kézzel történő festést, mert az azért egy kicsit bonyolultabb, ismerni kell például alapszinten a színelméletet.

Itt most megálunk egy pillanatra. Mivel festékekkel, színekkel dolgozunk, elkerülhetetlen, hogy ezek elméletébe az ember egy kicsit bele ne merüljön. A most, a makettezésben használt technikák legtöbbje még a 12. században kezdett el kialakulni, majd fejlődött egészen addig, míg nem csak pár igen tehetséges festő privilégiuma lett, hanem Te, én, vagy szinte bárki meg tudja valósítani ezeket. Természetesen létezik az alkotói szabadság, de ahhoz, hogy a szabályokat felrúgjuk, mindig ismerni kell azokat. Picasso sem azokat a festményeket festette először, amelyről elhíresült. Szóval ez később igen fontos és visszatérő téma lesz a színelmélet.

Na de vissza a tűzhelyhez.

Magukhoz a kopásokhoz, kell egy sötét barnás (csokoládébarna, mondjuk) szín, némi narancs (a rozsdához), valamint az alapszín világosított változata azokhoz a világos foltokhoz.

De ehhez el kell készíteni az alapszínt előbb, és utána felfesteni a kopásokat.

Az alapszínhez – ami jelen esetben sárga – alapozni nem árt. Mivel a sárga világos szín, ezért vagy szürke, vagy fehér alapozót használunk. Feketével nem érdemes, mert sokkal sötétebb tónusa lesz a makettnek, ráadásul a koszoláskor még jobban sötétedik. Erről fog szólni a következő írásunk. Az alapozók, hogyan alapozzák meg az alapokat … ehhh … Hiába. A költészet napján írom a bejegyzést.

 Látok felületi sérülést, ami benyomódás, horpadás. Akkor az építés folyamán ki kell alakítani azt is, magán a műanyag elemen.

 Tehát ahogy olvastátok, visszafele próbáltam meg felépíteni a folyamatot. És ez csak egy egyszerű kopás. Semmi huncutság nincs benne. Ahhoz, hogy ezt meg tudjuk tenni, érteni, szükségünk lesz majd azokra a bejegyzésekre, amelyeket nemsokára itt, a Modellfutár blogon megtalálhattok.

De egy példa nem példa. Nézzük a következőt.

 Hát nem gyönyörű ez a sztenderd strandkorlát kék?

Ez a pótkocsi is legalább 30 éves, ahogy elnézem.

Most koncentráljunk elsősorban az oldalán lévő nagyobb rozsdafoltra.

A fentebb említett metódus:

Hogy működik, mi a feladata, mit csinál, milyen emberi és természeti behatások érhetik.

(ne felejtsük, hogy most csak az oldalán lévő nagy rozsdás foltot vesszük górcső alá)

Hogyan működik?

– Felcsukják, kinyitják, kézi erővel, a végén lévő kallantyúk kinyitásával, majd hagyják lecsapódni.

Mi a feladat?

– Megakadályozni hogy a rakomány kiboruljon.

Mit csinál?

– Egyben tartja a rakományt.

Milyen emberi és természeti behatások érhetik?

– emberi behatás: Lenyíláskor elengedik, hogy csak úgy durran, felcsukáskor pedig támasztják, és ütik mint a répát, hogy a helyére menjen.

Milyen környezeti hatások érik?

– Minden, mivel ezeket az eszközöket legritkább esetben tárolják garázsban.

Ahogy látható kiemeltem a fontosabb befolyásoló tényezőket.

 Nézzük. Ha jól megnézzük a rozsda folt elhelyezkedését, akkor láthatjuk, hogy lenyíláskor nekiütődik a keréknek. Felcsukáskor, nem az alját fogják megtámasztani, hanem a teteje fele, illetve ha erőt alkalmaznak szintén ebben a régióban fognak ráütni. Így azokon a területeken szépen lassan lekopik az elsődleges korrózió védelem, a festék. Innen már a környezeti hatás folyamatosan fejti ki a tevékenységét.

A korrózió, a legritkább esetben áll meg egy helyen, hanem amerre csak tud, terjed. Így alattomosan aláássa a festék tekintélyét, majd alkalmasint lerúgja azt.

Így szépen lassan képet kaphatunk arról a dinamikáról, ami az ilyen leverődések, kopások mögött áll.

Javaslom, minden esetben – legyen az a történelmi hűségre törekvés, vagy a művészi szabadság – ezen a metóduson mindig menjetek keresztül. Sokkal hihetőbb a művészi szabadsággal ábrázolt makett is, ha erre építve túlzod el a hatásokat.

Remélem ezzel a kis okoskodással sikerül a továbbiakban megkönnyíteni az alkotás folyamatát.

És most már csak pár lépés választ el minket attól, hogy ténylegesen fessünk is.

Addig is kövesd kérlek a Facebook oldalunkat, hogy mihamarabb értesülhess az akciókról, újdonságokról.

Hasonló, igazán ismeretterjesztő, oktató anyagokért, kérlek olvasd végig a Blog oldalunkat.