A makett építés alapjai – Tömítés, csiszolás

(pár kép még hiányzik a cikkből - pótlása folyamatban) 

Bár lehet, hogy mindent elkövettünk a makett építése során – odafigyeltünk az alkatarészek leválasztására, a ragasztásra, stb – mégis beüt a ménkű és egy óriási vagy éppen hogy csak látható rés szalad végig a felületen.

Ez több ok miatt lehetséges. Egyrészt a gyártók gyakran nagyvonalúan bánnak a tervezéskori merésekkel, valamint a gyártási technológiában alkalmazott eszközök minősége hagy némi kívánni valót maga után. Másrészt az is benne van a pakliban, hogy a makettező kapkod, nem figyel oda, belereszel oda, ahova nem kéne, vagy annyit, amennyit nem kéne.

Természetesen ezt a katasztrófát is ki lehet javítani. Erre szolgálnak a tömítő anyagok. És hogy ez se legyen annyira egyszerű, erre is ezer meg egy megoldás létezik, a házi sufnituningtól a rendesen kifejlesztett, ipari megoldásokig.

Ha nem gond, mi most ez utóbbi lehetőségeket nézzük végig.

Ahogy eddig megszokhattátok, ez is csak egy útmutató. Semmi nem kötelező, de a meglévő tapasztalatok alapján ezekkel lehet a legkisebb módon tévedni, és aránylag keveset szenvedni.  

Ahány makettező annyi szokás, annyiféle megoldás létezik a problémára.

Mi most a legismertebbeket vesszük alapul.

A legfontosabb, hogy mindig legyünk nagyon-nagyon türelmesek.

A legtöbb ilyen tömítésre váró hézag elkerülhető már akkor, amikor a szárazpróba és a ragasztási folyamat zajlik.

De ha már megtörtént, nézzük, mit tudunk tenni.

Igen ám, de rengeteg féle tömítő létezik. És itt sincs mindenre jó, egyszerű megoldás.

Egy egyszerű lif-hack-el kezdünk. Minél nagyobb a hézag, annál több anyag kell ahhoz, hogy eltüntessük.

A 2-3 milliméternél nagyobb hézagok kitöltésére sztirol lapokat ajánlunk. Levágsz egy darabot, beilleszted a résbe, odaragasztod és kész. A fennmaradó hiányosságot a lentebb említett módszerekkel eltüntetheted. De hol találok otthon sztirol lapot? Mondjuk műanyag gyógyszeres flakonok, vastagabb falú tejfölös pohár, régi bankkártya, stb. Ami a lényeg, ezeknél azért nem árt egy-egy próbát tenni, hogy a ragasztó menyire bántja, vagy neadja az ég meg sem fogja.

És ha nincs otthon ilyen? Akkor lehet vásárolni is. Bizony. Ilyen esetben Google a te nagyon jó barátod. Google pont com – kereső – sztirol lap – enter – boldogságosságos shoppingolás.

Amikor a hézag nagyobb, mint 2-3 milliméter, akkor nagyon jó megoldás a Milliput, vagy bármelyik a webáruházban kapható kétkomponensű anyag.

A trükkje, hogy mindig csak annyi anyagot vegyünk le, ammennyit felhasználunk. Mondjuk ezt eleinte nehéz belőni, de idővel megtanuljuk. a két féle alapanyagot alaposan összedolgozzuk. Kőkeményre szárad, de aránylag sokáig formálható. A Milliput előnye, hogy ha  megnedvesíted vízzel nagyon szépen alakítható. Szokták szobrászkodásra, figurafaragásra, bármi egyéb - pl homokzsák - elkészítésére is használni. 

 (A képek még 2015-ben készültek - azóta nem kellett ekkora rést eltömíteni) 

 Ahogy látható ez elég tetemes eltérés. 

Első adag. 

Nem lett elég. 

Még egy adag

Nagyjából már kezelhető így. Pár simítás és kész is volt. 

AZ Epoxy és  egyéb kétkomponensű termékek már kívánnak némi figyelmet. Kezdésnek a Milliput a legegyszerűbb.

A következő csoportba az egy-két milliméteres hézagok tartoznak. Ezekhez az egyik legjobb anyag, a Tamiya Putty. Itt is megvan az a kitétel, hogy ahány makettező, annyi féle anyagot használ. Ez az egyik legrégebbi, leginkább ismert típus.

Ez egy oldószer alapú tömítő. Nagyon pongyolán és általánosan fogalmazva, ez egy feloldott és besűrített polisztirol. Konkrétan olyan állagúra szárad, mint a Tamiya makettek műanyaga.

Amiért oldószer alapú, ezért a lehető legvékonyabb rétegben használjuk.

A felhordását segíti, ha mindig csak kis adagokban dolgozunk. Kinyomjuk valahova a felhasználni kívánt mennyiséget és egy aplikátor (legtöbbször fogpiszkáló) segítségével a résbe dolgozzuk. Haladóbb, vagy bizonytalanabb makettezők fektessenek a hézag mellé maszkoló szalagot.

Ezeket az anyagokat hagyni kell száradni. Minimum 3-6 órát, de a tuti, ha 12 órán keresztül hagyjuk dolgozni az anyagot.

Ha megszáradt, jöhet a csiszolás. Erről majd az írás végén említünk pár szót.

Itt is van egy nagyon jó kis life-hack. A Mr White Putty. Ez is oldószer alapú tömítő. Viszont tökéletesen reagál a Mr Color Thinner – re. Egy a hígítóba mártott nedves – tehát nem csöpög belőle a matéria – fülpiszkával, kvázi csiszolás nélkül tudjuk eltűntetni a felesleget.   

Vannak olyan hézagok, amelyek alig pár milliméteresek, vagy éppen hogy csak előjönnek az alapozás után. Ezekre nem érdemes az olyan „durva” anyagokat használni, mint a kétkomponensű, vagy az oldószer alapú.

Itt is több megoldás létezik. Vegyük először az akril alapú tömítőpasztákat. Ahogy a nevük is adja, vízzel hígíthatók. Ez azért jó, mert a legapróbb hézagokat is le tudjuk velük dolgozni. Két jeles képviselője van - a Vallejo és az AK. 

Ecsettel felhordhatók, gyorsan száradnak. Így akár rövid időn belül több réteget is felvihetünk, maradéktalanul kitöltve a réseket.

Nagyon fontos, hogy mivel gyorsan száradnak, tényleg csak annyi anyagot vegyünk ki, amennyit felhasználunk egyszerre. Ha megszárad, vízzel még lehet valamelyest aktiválni, de már nem kapjuk ugyanazt az eredményt.

További hátránya, hogy nem szereti a fizikai behatásokat. Tehát, ha nem muszáj, ne csiszoljuk. 

Az egy milliméternél kisebb hézagok kitöltésre remek anyag a Mr Surfacer 500. Ez – ahogy a neve is mondja – egy nagyon sűrű, magas pigmentszámú alapozó. Ecsettel felhordható, és Mr Color Thinner-el eltávolítható a felesleg. Ugyanakkor hígítható is vele, így nagyon vékonyan is lehet dolgozni. Gyorsan szárad, csiszolható. TILOS festéken használni, mert felszedi a festéket. Mindegy melyiket.

Rengetegszer beszéltünk a cikk korábbi részeiben a csiszolásról. Nos, ideje egy pár szót ejteni erről is.

A Modellfutár webáruházban több lehetőség közül is választhattok. Sok gyártó, sokféle anyagával találkozhattok. Egy azonban mindegyikben közös. Furcsa számok találhatóak rajtuk/mellettük. De mik ezek a számok? Ezek a finomságot jelölik.

Minél magasabb a szám, annál finomabb a szemcsézete a csiszolónak. Minél alacsonyabb, annál durvább. Ez miért fontos?

Ez mutatja meg nekünk, hogy mennyire fogja roncsolni a felületet. Igen. Roncsolja. A durva felület jobban belemar a műanyagba csiszoláskor. Olykor ez már látható módon valósul meg a felületeken.

A helyes csiszolási eljárás – minden esetben – az, ha a legdurvább számmal kezdjük. Legyen ez most a 400-as. Nem csiszoljuk készre, csak mondjuk félig. Majd előveszünk egy finomabb csiszoló felületet, amely most a példa kedvéért legyen 600-as. Azzal is dolgozunk a felületen. Majd elővesszük a 800-ast, majd az 1000-es, és az 1200-assal már valószínűleg csak polírozást fogunk elkövetni.

Miért fontos ez? A festéskor – mivel a makettezéshez kitalált, nagyon finom festékkel fogunk dolgozni – minden apró rés, karc, stb meglátszik. Ahhoz, hogy az alapozók és a festékek működjenek, szükségünk van a lehető legsimább felületre. Higgyétek el, megéri a szöszmötölést.

És akkor nézzünk egy tömítési folyamatot. Kezdve a ragasztástól a csiszolásig. Ahogy említettük ez csak egy módja a tömítésnek. Rajtad áll kipróbálsz-e más módokat is (pl pillanatragasztóval történő befolyatás).

(a képi anyag készül. Egy kis türelmet) 

Remélhetőleg sikerült megnyugtatnunk mindenkit ennek a folyamatnak az egyszerűségével. A nehézséget igazából az adja, hogy nagyon türelmesnek kell lenni, és nagyon oda kell figyelni. Pepecs munka, de megéri, ahogy azt a példa is mutatta.

Lassan eljutunk a festésig, addig is kérlek kövessétek a Facebook oldalunkat, hogy a legújabb információk mihamarabb eljussanak hozzátok. 

Hasonló, igazán ismeretterjesztő, oktató anyagokért, kérlek olvasd végig a Blog oldalunkat.