Építsünk makettet - Repülők - első rész

Bár azt már megbeszéltük, hogy ez egy hobbi és leginkább a saját kikapcsolódásunk, örömünk érdekében készítjük el a maketteket, azért vannak olyan alapvető „elvárások”, amelyekre, ha odafigyelünk a makettek építése közben, sokkal szebb végeredményt kapunk, ami ugye az önértékelésünket is növeli és termeli a dopamint nekünk. Ennek a vázát, az alapvető tételeit az előző írásunkban már kifejtettük. Illetve nem fejtettük ki. Csak felsoroltam és pár magyarázatot hozzáfűztem. Ebben az írásban, majd mindig megemlítem, vajh éppen hol is tartunk.

Igazából ezt csak akkor látod, ha építed is és fested is a makettet. Tehát most azt a cikket vesszük vezérlő alapelvnek és az ott átvett pontokat megmutatom, hogy pontosan mit is jelent a repülőgép makett építésekor. És majd a festéskor is.

Első körben egy Második Világháborús repülőgépet választottam több okból.

Alanyunk az Arma Hobby Grumman FM-2 Wildcat „Expert” makettje. Ahogy ebben az írásban már kifejtettem, a makett megfelel egy kezdő makettnek. Bár sokan nem értenének velem egyet, főleg mert hogy „Expert” a makett jelzése, de egy kicsit had magyarázzam el.

A megfelelő kezdő makett kiválasztásánál figyelembe vesszük a következőket;

• Kedvenc; A Csendes Óceáni hadszíntér a Második Világháború ideje alatt egy igen egzotikus és hátborzongató terület volt. Gyerekkorom – vagyis inkább ifjú korom – egyik legmeghatározóbb könyve volt Leon Uris – Meghalsz tengerész (eredeti címén; Battle Cry), amely az amerikai tengerészgyalogosok kiképzést és bevetését írja le. Onnantól az USMC kifejezetten bekerült az érdeklődési körömbe, olyannyira, hogy még azon is dolgoztam, hogy valahogy beléphessek oda. De ez régen volt. A kiválasztott gép abban a térségbe és abban az időben szolgált, mint a tengerészet légi erejének egyik igás lova. Így köthettem az egyik olyan témához, amely az érdeklődési körömnek kedves.
• Egyszerű; Nos, attól, hogy „expert” változat, és van benne réz maratás, attól ez még egy aránylag egyszerű makett. Bár az alkatrészek száma – egy kezdő makettezőknek – elsőre kicsit soknak tűnhet, valójában átlagosnak mondható. Két keret, egy átlátszó keret, némi maratás, maszkolás. Semmi extra.

• Könnyen építhető; Az Arma Hobby korai készletei hagytak némi kívánni valót maguk után – főleg az Iskra – de mostanra már egy nagyon jól építhető, igazi örömmaketté fejlődtek. Pontos, kevés sorja – szinte semmi – ésszerű alkatrészbontással rendelkezik. Komolyabb problémát nem igazán találtam az építés során. Persze ez nem jelenti azt, hogy ha valaki ezzel kezd, akkor nem fog hibázni. Fog. Mert az első makettje lesz. Mindettől függetlenül ajánlott a kezdőknek.
• Egyszerű festése van; a készlethez jó pár festést mellékeltek, a legtöbb amerikai jelzéssel repül, de van brit változat is. Az amerikaiak egy- vagy két színt tartalmazó álcával rendelkeznek. Tökéletes. Szép tengerészeti kék lesz, egyszínű, pikk-pakk festhető. Na jó, nem annyira pikk-pakk, de a videóban láthatjátok, hogy nem ördöngösség.

Tehát – egy kis felütéssel – megfele azoknak az elveknek, amelyet meghatároztunk korábban, hogy mitől jó egy kezdő makett. Így már érthető a választásom, igaz?

Amiért még nagyon jó lesz szemléltető makettnek, az pont, hogy tartalmaz némi fotómaratást. Sokat agyaltam, hogy kihagyjam-e vagy sem. Úgy döntöttem, hogy egy részét biztos felhasználom, mert a kiegészítőkkel történő feljavítás mindig egy sarkalatos kérdés a makett építésnél.

Általában két eredmény szokott ilyenkor lenni. (uhh, remélem a magyar tanárom nem olvasta ezt a mondatot.)

Az egyik, hogy a beépített kiegészítők dobnak egyet a gépen és klassz lesz.

A másik pedig, hogy úgy elrontod, hogy még a makett kidobása is felmerül benned.

Köztes opció nem nagyon van.

Ugyanis a kiegészítők beépítésekor nő az elszabási faktor. Emlékeztek? Minél több az alkatrész, annál nagyobb eséllyel csúszik el valami. Ha meg még kiegészítőt, feljavítót is használsz, ez a lehetőség exponenciálisan növekszik.

Ezért, ha neked az a fixa ideád, hogy márpedig versenyre akarod vinni a makettedet – ami egyébként egy nagyszerű törekvés – számolnod kell azzal, hogy a feljavítók beépítése kétélű fegyver. És vállalod azt a kockázatot, hogy a zsűri észre fogja venni a ragasztó megfolyását a maratott alkatrésznél, a lépcsőt a gyantánál, stb.

A leírásban most direkt nem foglalkozom a festéssel, az majd egy következő bejegyzés anyaga lesz. Illetve mégis egy kicsit foglalkozom vele, mert az építési stációkat hozzáigazítom a festési procedúrához. Ezzel egy kicsit „felpörgetem” a makett elkészültének az idővonalát. Így a következő írásban, amikor kifejezetten a festésről lesz szó, sűrűn fogok erre a cikkre visszautalni.

Ha most esetleg nem érted, ne aggódj. Egyrészt lesz majd egy komplett építést és festés végig vivő írás később, kihegyezve a sorrendiségre, másrész minél több makettet készítesz el, annál jobban fogod érteni ezeket a kis finomságokat, amelyek megkönnyítik az amúgy baromibonyolultnak tűnő munkát.

Az egész építés az építési rajz tanulmányozásával és az alkatrészek beazonosításával kezdődik nálam.

A készletben minden a helyén, semmi nem hiányzik, hurrá!

Én mindig szoktam építési tervet is készíteni. Nevettek mi? Minek? Minden ott van az összerakásiban. Nem nem, az csak az összerakási sorrendet mutatja, ahogy a tervezők szerint jó ötlet. Csakhogy a tervezők nem feltétlenül makettezők is, így bizony például a festést nem veszik számba. Így nekünk kell egy kicsit előre gondolkodni, hogy vajon mit, mikor, hogyan akarunk festeni.

Jelen esetben egy ecsetes festés lesz végrehajtva, úgy, hogy kannás alapozó spray-t fogok használni. Ezért úgy kellett megterveznem a folyamatot magamban, hogy a lehető legtöbb részegységet egyszerre tudjam lealapozni. Jó, hát nem magamban terveztem, hanem egy 13X átírt listát készítettem, hagyományosan, kézzel írva, hogy mi-mi után következik.  

Igazából két részre lehet osztani az építést és a festést.

Az első rész a „belső”, a másik a „külső”. Ez a következőt jelenti; Vannak olyan elemek, amelyek a két törzsfél összeépítése előtt festünk (belső) és vannak olyanok, amelyeket, már csak a két törzsfél összeépítése után kerülnek a helyükre, ergo, a két törzsfél összeépítése után is ráérünk vele foglalkozni.

Nézzük, itt most mire fogok figyelni, mit változtatok meg, illetve hát, hogyan is készült a makett.

1; A szárnnyal kezdem.

Ez a tétel, a vizsgálódásban, a „Geometria, fő elemek beállítása: szárnyak, kormányfelületek szekcióban kerül vizsgálatra.”

De miért? Hiszen majdnem minden összerakási rajz a belső térrel kezdi, ami logikus is. Had vezessem le nektek, és meglátjátok, hogy mennyire fontos.

A szárnyak egy repülőnél az egyik leglátványosabban elszúrható részegységek. Ugyanis a két részből összeragasztott szárnyaknál, a legtöbb esetben a belépőélnél keletkezik némi folytonossági hiányosság, azaz lik. Vagy vonal. Vagy akármi. A szárnyak belépő éle nagyon-nagy átlagban simák, lekerekítettek. Még a penge szárnyú sugárhajtású gépeknél is.

A ragasztás – bárhogy is igyekszel – nem lesz olyan pontos, hogy amikor felkerül a festék ne látszódjon azonnal a helye. Így mindenképpen csiszolni kell minimum. De még az is lehet, hogy tömíteni kell. (nem kellett. Ami kis "rücsköket" láttok, az a Tamiya Extra Thin Cement hatása, amikor összeolvasztja az anyagot. Erről itt írtam. ).

Ahhoz, hogy csiszolni tudjam, a ragasztásnak ki kell keményednie. Így míg a többi részegységgel foglalkozom a szárnyam – illetve a gép szárnyai – vígan köthetnek. Illetve a ragasztó, köthet, nem én, na.

Ha jól csináltad a leválasztást – erről itt írtam – a következő lépés, amivel likmentessé teheted a maketted, a szakaszos ragasztás. Én ehhez Tamiya Extra Thin cementet használok.

A szakaszos ragasztás azt jelenti, hogy nem egyszerre kened végig az egész csatlakozási felületeket, hanem mindig csak egy kisebb szakaszt ragaszt össze az ember. Így sokkal jobban kontrollálható az egész és nem csúszik szét, mondjuk. Sőt, ha esetleg valamilyen vetemedés van, vagy eltérés, akkor szó szerint kényszerítheted, hogy a helyére kerüljenek a dolgok. Hozzá kell tennem, minél nagyobb ez az eltérés, annál több lépésben kell ragasztani. Ez gyorsan kiderül, ha megfelelő mértékű – tehát rengeteg – szárazpróbát csinálsz. Mondjuk a szárnyaknál az annyira nem jellemző. Leginkább a két törzsfélnél szokott jelentkezni.

Előfordulhat azonban, hogy ez az illesztési hiba nem látható, csak mikor már lefújtad alapozóval, vagy alapszínnel. Szerencsére van egy nagyon jó módszer.

Fogsz fekete akril festéket – mindegy melyiket – és végig fested a szárnyélt. És hopp, már látszik is, hol kell dolgozni vele. Az akril festékek szerkezete, tulajdonsága nagyon jó itt. Gyorsan megszárad és alapozás nélkül erőteljesebb behatásnak – értsd csiszolás – nem tud ellenállni és egyszerűen eltávolítható a felületről. Amennyiben azt látod, hogy egy vékony vonal mégis ott marad, akkor mikró repedésről szereztél tudomást éppen. Ne hagyd úgy. Ha kell, tömítsd el.

(egész vagány ez a Pixel 9ProXL makró mód. Kézből! Nem állványról) 

Ilyenkor a leghatásosabb módszer a pillanatragasztó. Mondjuk nem locsolva, hanem az később ismertetett applikáló módszerrel.

És jöhet a csiszolás. Megint. Mert ha ügyes voltál a leválasztásnál és a szakaszos ragasztásnál, akkor szinte csak csiszolni kell egy keveset. Vagy hát aránylag sokat, ez függ a makett minőségétől is.

Ha egyéb problémák is előferdülnek, akkor bizony jöhet a tömítés. Mivel egyelőre, ennél a makettnél még nem került elő a tömítési probléma, ezért ezt a részt most szkippeljük. Lesz majd később, akkor elmondom.

A következő pontok a festés miatt kerülnek előrébb.

2; A motor tűzfala.

A vizsgált szempontok; Futóművek: futóműaknák, borítók és festésük, kerekek

Ennek a makettnek az egyik sajátossága, hogy rendesen be lehet látni a törzs alá. Szerencsére az Expert szettben vannak a futóműmozgató láncok rézmaratásból. Mindenképpen ildomos felrakni, hiszen nagyon észrevehető a hiányuk, viszont nagyot is dobnak a területen, még ha nem is nagyon látszanak. Végül is ez az egy „feljavító” lett, amit felhasználtam. Ugye „kezdő” makett. És nektek is azt ajánlom, hogy az első maketteknél, ha nem akarjátok álmatlanul tölteni a hétvégéket, ne akarjatok minden rezet, gyantát beépíteni egyből a makettbe, mert úgy jártok, mint a kedves barátom, aki mindent is megvett a maketthez és két hét után feladta. Aztán persze mindig vissza-visszatért a maketthez, hogy na most majd befejezi és két éve még mindig nem jutott el oda, hogy lealapozza. Mert mindig elkeseredik és otthagyja.

A ragasztáshoz egy lassabban kötő (Slow Dry) pillanatragasztót használtam. Készítettem egy házi applikálót is, hogy könnyebben a helyére kerüljön a pillanatragacs. Ez egy régi Olfa cserélhető pengés hobbikés nyele, amelyben szaloncukor akasztót hajtogattam be. Lehet sokkal finomabb drótot is beletenni, én most hirtelen ezt találtam (mán megint kupi van, na)

Eredetileg három ilyen mozgató láncsor van. Kettőt gond nélkül a helyére tudtam tenni, majd a harmadik egy hangos pinnnngggggg kíséretében elpattant a csipeszből és valahol Narniába teleportálhatott, mert a megmentésére induló nagyszabású expedíció, másfél óra halált megvető bátorsággal végrehajtott kutatás után sem találta, így nagy sóhajok közepette feladta a keresést.

Amire nagyon figyelni kell, hogy ne toljuk túl a ragasztót. Könnyen megeshet. Nyilván ide már tényleg kell egyfajta tapasztalat. A korábban már emlegetett applikátor nagy segítség tud lenni, főleg ha finomabb drótot is használunk. Vannak kifejezetten erre kitalált eszközök is.

Ha sok a ragasztó és megfolyik, akkor úgynevezett debonderrel el lehet távolítani a felesleget. Ennek egy átka van csak. Azon a felületen már nem nagyon fog megmaradni a pillanatragasztó. Tehát mindig óvatosan bánjunk mind a ragasztóval, mind a debonderrel.

Ha nincs debonder, akkor fizikailag is el tudjuk távolítani a megkötött ragasztót, konkrétan csiszolással. De ugye mondanom sem kell, hogy az nem túl szép látványt hagy maga után, és javítgatni is kell adott esetben a felületet.

3; Motor és a motor burkolat.

A vizsgált szempontok; Felületek: ragasztások, tömítések, panelvonalak

Bár a motor burkolat elméletileg „külső” részhez tartozik, gyakorlatilag a belsőjét is festeni kell, így evidens, hogy összerakásra került. Itt is a szakaszos ragasztást használtam. Először csak az egyik felét passzítottam össze, majd a teljes száradás után (kb 1 óra után), a másik felét „belekényszerítettem” a helyes pozícióba. Itt viszont már látható némi folytonossági hiányosság, de ezzel a résszel majd akkor foglalkozom, amikor a törzsfeleket összeragasztom. Szerencsére nem nagy a lik, így valószínűleg pillanatragasztóval meg tudom oldani.

Ehhez a részhez hozzá vehetjük nyugodtan a kipufogókat, legalább is a nem sugárhajtású gépeknél. Itt van egy olyan kis huncutság, hogy ezek a legtöbb esetben úgy vannak elkészítve, hogy nincs bennük látható mélyedés, hogy imitálják a kipufogó üregességét. Ilyenkor az ember fog egy kézifúrót, szikét és nekiáll kimélyíteni azt. Azonban Arma Hobby-ék gondoltak erre is és igencsak látható múdon van mélyedése a kipufogónak. Hurrá!

AZ ilyen csillagmotoros gépeknél a legtöbbször látszanak bizonyos részek belülről. Ilyenkor nagyon át kell vizsgálni, hogy mennyire látszanak az esetleges öntési nyomok, sorják. Ha nem látszanak, ne is foglalkozzunk vele. Azonban ha igen, akkor muszáj lekapargatni azokat. Szerencsére jelen helyzetben minimális volt a sorja és nem látszott. Így ezzel sem kellett foglalkozni.

Eléggé kezdőbarát készlet. 

4; A fülke

A vizsgált szempontok; Kabin: építése és festése, tehertér, utastér

A fülke alkatrészeit csak részben állítottam össze. Ugyanis, ha teljesen összeépítem, akkor roppant kényelmetlen lenne festeni és matricázni. Igazából itt majd a festés utáni összeállítás lesz izgalmas.

Ilyenkor ugyanis – még ha festékszóróval festesz, akkor is – picivel vastagabb lesz a festéstől az alkatrész. És bár lehet, hogy a szárazpróbák alatt, minden passzolt, a festékrétegtől ez a jó illeszkedés, szabadságra megy.

A fülkénél amire mindig nagyon figyelünk, hogy a botkormányt – ha lehetséges – a legutolsó utáni pillanatban rakjuk csak be.

És itt eljutottam az első festési fázishoz, amely a „Belső” részeket takarja. Alapozásra előkészítve. 

A festés és a fülke koszolása után jöhetett az összeállítás és a törzsfelek házasítása.

Mivel ez az egyik legkritikusabb folyamat minden repülő építésénél – szerintem – ezért azt már a következő részben tárgyaljuk ki, amimkor is a „külső” részen figyeljük meg az építés sajátosságait. Az talán egy kicsit részletesebb lesz, mert ott nagyon figyelni kell és rengeteg buktató van már alapból is.

Úgyhogy ezt teljesen külön vettem.

Mint ahogy a festést is majd külön tárgyaljuk.

Addig is kövesd kérlek a Facebook oldalunkat, hogy mihamarabb értesülhess az akciókról, újdonságokról.

Hasonló, igazán ismeretterjesztő, oktató anyagokért, kérlek olvasd végig a Blog oldalunkat.