A maszkolás

Nem. Legalább is némely esetben nem. Például, amikor különböző álcafestéseket kell megjeleníteni, több színnel, más-más területen, vagy közvetlenül egymás mellett.   

A repülőgépek kabin tetején és álcamintáján kívül, szinte minden maketthez, építéshez használunk maszkolókat. Harci járműveknél az álcaminták felfestéséhez, a periszkópok lefedésére, autóknál az üveg felületekre, vagy ha több színt szeretnénk felfesteni, hajóknál a vízvonal alatti részekre, neadja az ég esetleg álcaminták festéséhez, szóval szinte minden maketthez kell maszkoló. Sőt, néha még a fakítás, koptatásnál is használunk valami féle maszkolást.

Mint ahogy az összes eddigi írásban is kitértem rá, itt is fontos elmondani, hogy ahány makettező, annyi szokás. Amit nektek most meg tudok mutatni, az pár olyan módszer és anyagok, amelyet én használok.

Ha már anyagok; A fenti idézetet tessék nagyon megjegyezni. Minden olyan anyag, amelyik útját állja a festéknek, maszkoló anyag.

Tehát tulajdonképpen egy fólia is lehet maszkoló, nem? De. Mondjuk a Tamiya csinált is ilyet. De most nézzük meg azokat a maszkoló megoldásokat/anyagokat, amelyet leginkább használnak a makettezők.

• maszkoló szalag
• Maszkoló folyadék
• maszkoló gyurma

Természetesen ezeken felül rengeteg olyan egyéb lehetőség van, amit nem említettem meg, mint pl a maszkoló sablonok, Blu Tack (ez később majd előkerül) stb. Jelenleg azonban ez most nem is lényeges. Hiszen ha már túl vagy ezeken az anyagokon és valami nagyon speciális dolgot használsz, mint például a különböző maszkoló sablonok, akkor nem neked szól ez az írás.

Ezeknek is megvan a maguk haszna, de ez már egy kicsit több t udást igényel. Ezek használatát is mutatjuk majd. 

Ahogy később látjuk majd, nem mindegy melyik anyagot mikor használjuk. De miért is?

A kihívás minden esetben a maszkoló pontos formázása. Hogyan érjük el, hogy akár egy repülőgépen, vagy egy harcjárművön megjelenjenek a kívánt minták? Rögtön azzal kell kezdeni, hogy utánakeresünk, vajon az adott álca, az adott járművön átszóródásos festés volt, vagy élesen elkülönülnek a terepminta színe?

És itt az első lépés az anyagok kiválasztásánál. Átszóródásos a minta, vagy éles, kontúros?

Az átszóródásos minta akkor keletkezik, amikor a felületen nem használnak sablonokat, hanem szabad kézzel fújják fel az álcamintát. A legtöbb harci jármű álcamintája ilyen. A legtöbbé. De vannak ott is éles, kontúros álcák.

Fotó: Dobó János

Az éles, kontúros kinézet akkor alakul ki, amikor valamilyen szabványosított sablont használnak. Ez például nagyon gyakori volt a Második Világháborúban a Royal Air Force-nál. Nagy gumi sablonokat használtak. Természetesen ott is előfordult – elsősorban harctéri körülmények között – hogy szabad kézzel fújták fel az álcamintákat és próbálták elérni az éles/kontúros mintát.

De akkor honnan tudjuk, hogy mikor melyiket használták? Hát, itt jön be a makettezők életének nagy részét kitevő kutatás. Szerencsére az internet nagyon sokat segít ebben. Itt is vannak azért vérre menő viták a „szakértők” között, hogy akkor most pontosan milyen volt egy-egy gép álcafestése.

Ennek eldöntése nem az én tisztségem. Én próbálom megtalálni mindig a megoldást, információt, de még így is előfordult, hogy a makett elkészülte után jutott tudomásomra, hogy az a gép, azzal a lajstromszámmal egy kényszerleszállás után repült, aminek a javításakor a bal szárnyat, a reptéren festették újra. Így fordulhatott elő, hogy a jobb szárnyon éles, kontúros mintának kellett lenni, ellenben a bal szárnyon átszóródásos mintának kellett volna lennie. Én meg oda is kontúros mintát fújtam. Ez van. Elfogadom a legvalószínűbbet. A legtöbb esetben, ugyanis ezek a makettek nem mennek versenyre, csupán kikapcsolódást jelentenek. És én együtt tudok élni azzal, ha nem 100%-ig történelmileg hű egy makett.

Van egy átmeneti megoldás, amolyan csalás féle, amikor se ilyen, se olyan az elkészült minta. Ami végül is mégsem „csalás”, mert készítettek ilyen mintát is. Erről is ejtek pár szót a végén.

Oké, tehát megvan, hogy milyen típusú kamót szeretnék elkészíteni. Nézzük, hogy érhetjük ezt el.

Éles/kontúros határvonal;

Talán ez a legegyszerűbb, már ami az anyagot illeti. Ilyenkor maszkoló szalagot érdemes használni. A szalag széle teljesen rásimul a felületre, így ha ügyesen dolgoztunk a maszkoló szalag felhelyezésénél, nem megy festék a perem alá és a két álcaszín élesen elkülönül egymástól.

Fotó: Dobó János

Hogyan érhetjük el ezt a tökéletes felhelyezést? Én ilyenkor segítségül hívok egy fültisztító pálcikát, illetve néha fogpiszkálót.

A fogpiszkálóval szépen be tudjuk igazgatni a sarkokba, éles helyekre a szalagot – természetesen vigyázva, óvatos mozdulatokkal, szinte nulla erőkifejtéssel.

A fültisztító pálcikával pedig rásimogathatjuk a felületre. Ha kapkodunk, akkor gyűrődések, buborékok keletkezhetnek. Ennek elkerülésére én nem ragasztom fel teljesen a szalagot, csak alig. Majd miután a fogpiszkálóval beillesztgettem a sarkokba, stb, akkor a fültisztító pálcikával, egy irányba, elkezdem elsimogatni az egészet.

Itt a legnagyobb kihívás a foltozás pontos elkészítése, a vonalak „kirajzolása” és a pontos vágás.

Ehhez azt ajánlom, hogy minden esetben, amikor precízen kell maszkolni, vágni, tegyünk a szikénkbe, hobbikésünkbe vadiúj pengét. Nagyon fontos, mert az életlen penge csak tépi az anyagot, nem vágja.

Ehhez egy kicsi videó részletet had mutassak nektek, hogy értsétek is miről beszélek.

A többi technikát majd a későbbiekben, egy-egy makettnél külön megmutatjuk.

Az átszóródásos technika.

Itt is több anyagot illetve metódust tudunk használni.

Mindegyiknél az a lényeg, hogy nem teljesen simul rá az él a felületre, így a festék „alámegy” – részben. És mivel a kis hurkánk akadályt képez, így nem jut annyi festék amennyi teljesen befedi a felületet, csak részben fedi azt be.

Ezt el tudjuk érni úgy is, hogy Blu Tack – ból – vagy bármilyen gyurmaragasztóból – kis, vagy nagy hurkákat készítünk, attól függően milyen és mekkora átszóródást szeretnénk. Ezt pont úgy kell elképzelni, mint amikor az óvodában gyurmáztál és gilisztát készítettél.

Ahhoz, hogy szép egyenletese legyen mindenütt a mi kis hurkánk, érdemes valamilyen lapos eszközzel végezni ezt a gyurmázást.

Ezekkel a kis hurkákkal ki tudjuk jelölni a területet, amelyet aztán több ilyen gyurmaragasztóval lefedünk, vagy maszkoló szalaggal, vagy fóliával, vagy bármivel, ami megakadályozza, hogy a festék elérjen a felületre.

A makettezőknek szánt – haha – varázs gyurmák nagyon jók; Ha gyorsan dolgozol. Mindegyik ilyen varázsgyurmának – legyen az MIG, vagy AK, vagy bármi, az a legnagyobb hátránya, hogy hőre lágyul. Eleve mikor kiveszed a tárolóból tapogatni kell egy ideig, hogy felmelegedjen, hogy formálható legyen. Szobahőmérsékleten is képes a tartását elveszíteni és „megfolyik”. Na nem nagyon, de bőven eltorzulnak a formák.

Ezért ezeket akkor érdemes használni, ha gyorsan dolgozol. Tehát szinte azonnal, ahogy feltetted a felületre már fújod is következő réteget.

Na igen fújás. Amit eddig felsoroltam, az elsősorban szórópisztolyhoz jó technikák.

Ecsethez egy kicsit másképp kell hozzá állni. Egy megoldás van az ecsetes munkánál. Amikor lefeded az óvni kívánt területet, a lefedett színnel körbe fested a kontúrvonalat. Hagyod megszáradni, majd azután fested fel a következő színt. Ez így kicsit zavaros lehet, de nem tudom jobban leírni. Ha lesz rá igény, akkor készül majd egy olyan makett, amely terep-tarka és ecsettel festek.

Vissza a gyurmához.

Itt a varázsgyurmánál és a gyurmaragasztóknál jön el az, hogy lehet egy kicsit csalni. Amikor nem tudod eldönteni, hogy átszóródásos legyen a kontúrvonal, vagy éles, akkor jön az amikor se ilyet, se olyat nem csinálsz és mégis mindkettőt egyszerre.

Ezt úgy tudod elérni, hogy minél jobban ellapítod a hurkádat, vagy a varázsgyurma szélét.

Fotó: Dobó János

Fotó: Dobó János

Fotó: Dobó János

A maszkoló folyadék;

Vele már találkoztunk a kopások, leverődések elkészítésénél.

Ez egy olyan anyag, amely levegővel érintkezve egy latex szerű – vagy konkrétan latex – anyaggá szilárdul. Kicsit ruganyos, általában áttetsző felületet alkot. Azonban minimális fizikai hatásra könnyedén eltávolítható a felületről. Nyílván, ha hat hétig rajta hagyod a maszkolt részen, lehetnek problémák. A megoldás egyszerű. Ne hagyd rajta hat hétig.

Az anyag nem igazán kellemes szagú, ezt a benne lévő ammónia származéknak is köszönhetjük. Ahogy a fiam anno megjegyezte, pisi szagú. Nos igen. De nem szagolgatni kell, hanem használni.

A felhasználása rengeteg módon lehetséges, bár a folyékony állaga és a kicsit nyúlós, trutyi jellege nem a legpontosabb maszkoló eszközzé teszi.

Leginkább kisegítő lehetősségként lehet alkalmazni, elsősorban kabin tetőn, de tényleg csak a képzeletünk szab határt az alkalmazási módjának.

Amire szinte biztos, hogy számíthatsz az elején. Mindig utána kell javítani a színeknek. Éppen ezért van egy nagyon fontos szabály, ami érdemes megtartani. Fedőfestéknél, mindig a legvilágosabb színnel kezdünk, és amennyiben lehetséges, mindig a sötétebb színt javítjuk.

Rengeteg fortélyt találtok az interneten a maszkolásról, de mi is készítünk majd olyan anyagot, ahol szerepelni fog, kicsit részletesebben.  

Addig is kövesd kérlek a Facebook oldalunkat, hogy mihamarabb értesülhess az akciókról, újdonságokról.

Hasonló, igazán ismeretterjesztő, oktató anyagokért, kérlek olvasd végig a Blog oldalunkat.