Fessünk maketteket – Repülőgépek – első rész

FIGYELEM! A KÉPEK FIGYELEMFELKELTÉS CÉLJÁBÓL VANNAK ELHELYEZVE!

A makettek festése mindig is faramuci dolog. Mivel egyelőre csak ismerkedünk a témával, kérlek engedd meg, hogy javasoljak valamit. A következőkben leírtakat inkább csak olyan iránymutatásnak tekintsd, mint törvényeknek. Amiket leírok, azok versenyfeltételek, de nem feltétlenül kell versenyekben gondolkodni. Az csak egy lehetőség. Elsősorban az a cél, hogy minél szebb maketteket építs, fess, a saját megelégedésedre. Ha ez a megelégedés, abban teljesül ki, hogy elmész egy versenyre és lerakod a munkádat egy asztalra, akkor ez az írás egyfajta szamárvezető lesz.

Még mielőtt nagyon belemerülünk a témába, le kell szögezzek egy olyan tényt, ami miatt a makettek értékelése a versenyeken, meg úgy általában, mindig is szubjektív lesz. Ez pedig a következő; Mindenkinek más tetszik. Szerencsére nincs két egyforma látásmóddal megáldott ember. Nagyon hasonlóan gondolkodhatnak, de ugyanúgy nagyon ritkán látják a dolgokat.

Ennél fogva, az, hogy a repülőnk hogy néz ki, mindig is kérdéses. Már legalábbis abban az esetben, ha más véleményére vagyunk kíváncsiak. Vannak persze bizonyos sztenderdek, amelyek mentén vizsgáljuk a dolgokat, de sosem lesz olyan makett, amely mindenkinek egyformán elnyeri a tetszését. De szerintem nem is kell. Neked kell, hogy tessen. 

Több irányzat is létezik a festésen belül, a teljesen gyári állapottól kezdve, a legendásan mocskos görög légierőig – amely persze nem minden esetben kosz, hanem némely esetben a radar láthatóságot csökkentő grafitos festés.

Vagy mondjuk az Angliai Csata idején repült Spitfire Mark I-es, II-es-ek, amelyek néha tényleg csak tankolni és lőszert utántölteni szálltak le és ritka koszosak voltak.  És persze van az arany középút. Amikor itt-ott kicsit fakítgatunk a festésen, panelvonalakat emelünk ki, de alapvetően a gépünk szép, egységes felületet mutat. Nincsenek vad kopások, olaj és hidraulika megfolyások stb.

Mivel a versenyeken az építés is nagyon fontos, annak pontossága, stb, így a festés többször inkább másodlagos tényező, mint meghatározó szempont.

Az ITT megnézhető pontozó lap szerint a 19 pontozási szempontból, ténylegesen az utolsó 4 pont foglalkozik a „külcsínnel”.

Ezek;

Festés, matricázás nehézségi foka

Nyilván ez egyértelmű. Egy digitális kamóval ellátott modern vadászgép festése jóval bonyolultabb, mint egy egyszerű szürke, vagy fekete gépé. HAHA …. Festettél már valaha feketét? Nem? Elárulom neked a fekete festések legnagyobb titkát. Szinte nem is használunk fekete festéket. Na? Ugye, hogy nem is olyan egyszerű?

Illetve hát a matricázás is egy ördögtől elszármazott gyötrelem némely esetben. Egy modern jet stenciljei (ne lépj ide, itt nyisd ki, stb) elég rendesen elveheti az ember életkedvét. És mindezt szépen megcsinálni nem olyan egyszerű ám. Vagy mondjuk egy szép színes a Japán Önvédelmi Erői kötelékébe tartozó F-15-ös hátára felapplikált Fuji hegy, a leveleit hullató cseresznyefákkal …

Forrás: https://www.yokogaomag.com/editorial/japan-f15-fighter-paint

Természetesen ezek mind hibafaktorok is egyben. Minél bonyolultabb valami, annál pontosabb és sokrétűbb tudás igényeltetik hozzá, hogy Mr. Murphy ne látogasson meg minket.

Festés kivitelezése: tisztasága, átszoródás

A festés tisztasága … Itt legtöbben tiszta – mármint koszmentes – gépre gondolnak. És ha egy koszos gépet építek, festek, referencia alapján?

Persze, itt nem szó szerint kell érteni a tisztaságot, hanem inkább a minőséget nézik. Egyenletes-e a felület, nem-e folyt-e meg-e a festék, nem száradt meg idő előtt a kifújt festék a levegőben, és mutat porszerű képződményeket, rücsköket a felületen. Neadja az ég narancsbőr keletkezik (túl sok és nem jól hígított festék), vagy ecsetes festésnél a mindenki mumusának számító ecsetnyomokat. Nincs a festésben ujjlenyomat, macskaszőr, nem vált-e esetleg fel a festék az alapozóról, jutott-e mindenhova, nem hagyott-e ki valaki véletlenül valami apró alkatrészt (sajnos előfordult már, hogy zsűrizés közben találkoztam ilyennel)  

Átszóródás: Ez az a témakör, amelyről megint lehet vallási háborút indítani. De mit is jelent ez pontosan.

A repülőgépek álcafestésénél a két szín találkozása vagy átszóródásos, vagy átszóródás nélküli. Szokták még használni a kontúros kifejezést is. Az első esetben, a két szín nem válik el élesen egymástól, egy határozott vonallal, hanem az egyik festék egy kicsit folyamatosan elhalványodva vezetődik át a másik festésre. Mintha permet-szerűen átszóródott volna, vagy átmenetet képezne a festék. Míg a második esetnél a két szín között egy határozott vonal választja el a két festék réteget. De ugyan ez majd előjön a harci járműveknél is. Külföldies szóhasználatban ez vagy hard edge camo, vagy soft edge camo. Csak mi vagyunk ilyen nyakatekert banda, mármint mi Magyarok, hogy mindennek olyan nevet adunk, ami nagyon hivatalosan hangzik és az átlagember számára azt mutatja, hogy a szót használó illető magasabban képzett, ergo, tessék szépen felnézni rá és csodálni.

Ezek a mintázatok nagyon sok esetben nagyon jól dokumentáltak és nem igazán adnak más lehetőséget. Már persze, ha szigorúan vesszük a makettezés pilléréinek egyikét, a történelmi hűséget. Ha versenyre mész, akkor tessék szigorúan venni. Ha csak otthon, magadnak építesz, akkor persze ez nem annyira létkérdés és adott esetben nem szedik le rólad a keresztvizet, ha véletlenül egy átszóródásos álcamintát készítesz egy olyan repcsire, amelyen átszóródás mentes álcaminta van. Mennyivel egyszerűbb a soft edge, és a hard edge. Nem? Lágy élek, kemény élek. Püff. Neeeeem … átszóródásos … Bár a kontúros, nem kontúros szóhasználat már sokkal szelídebb és „felhasználóbarát”.

Persze ahhoz, hogy pontos képet kapjunk az adott gépről, mindig meg kell csinálni a házi feladatot, azaz, utána kell járni az adott gépnek rendesen. Én például tudok olyan Mark I-es Spitfire-ről, aminek az egyik szárnya átszóródásos festést tartalmaz, a másik meg nem. De hogy is lehet ez? Nagyon egyszerű. A Spitfire álcamintát nagy gumisablonokkal festették a gyártás során. Azonban ez a gép találatot kapott és a kényszerleszállás során, eltört a szárny. Vagyis inkább megrogyott. Ezt ott a reptéren ki tudták javítani némi lakatos munkával, de a festés megsérült. Nosza, előkapták a festéket és lefestették a szárnyat. Persze a reptéri körülmények között nem volt a raktárban Spitfire A mintás álcasablon, ezért szabadkézzel fújták fel a mintázatot. A gumisablonos festéssel egyértelműen egy átszóródás nélküli, kontúros festés jött létre, míg a szabadkézzel fújt mintázatban átszóródásos végeredmény lett. De ez igazán extrém példa.

Felségjelzés, feliratok, matricázás kivitelezése

Fentebb már említettem a nehézségnél, hogy némely repülőgépen alig van pár matrica, másokhoz meg két A4-es oldalnyi sablon, stencil, lófütty-izé-ingyom-bingyom is tartozik. Ezek felhelyezés, pozíciója kötött. Nem tudod csak úgy odatenni, ahova akarod. Valamint nagyon kell figyelni arra, hogy jól álljanak. Ne legyen ferde, ott legyen ahol kell, stb.

A matricázás egyik rákfenéje a szép magyarosan „silvering” avagy a tanult makettező szavajárásával a hordozófilm láthatósága, szakterminussal élve, becsillanás.

A matricázás alapjait ebben a cikkben már elmagyaráztam. Ebből kiderül mi is az a hordozófilm. Ha nem követsz egy bizonyos metódust, akkor ezek sajnos látszanak és egy ezüstös „glóriát” vonnak a matrica köré. Talán az egyik legcsúnyább „hiba”.

Ezt a hibát aránylag egyszerű megelőzni, csak meg kell tanulni a sorrendiséget, valamint a lakkozást. A konkrét festésnél fogok beszélni róla.

A másik roppant idegölő probléma a buborékok … Nos ez akkor van, amikor a kispajtás nem figyel eléggé, hanyag, stb és a matrica alatt levegő marad. Elsősorban ez akkor fordul elő, amikor valamilyen nem teljesen sík felületre kerül fel a matrica. Tehát egy görbület, egy kiálló ingyom-bingyom, fegyverpilon, légbeömlő, akármi. Ezt gondos munkával, jó sok feszítőfolyadékkal meg lehet oldani. Végső esetben pedig ott a szike.

 De ugye nem csak matricázni lehet … Elkészíthetők a felségjelek sablonokkal is, festve. Mondjuk egy jó matricázásnál igen nehéz megmondani, hogy az most festve van, vagy nem. De tény és való, hogy a festett felségjelekkel sokkal több munka van, cserébe tényleg baromi jól néz ki.

Üzemeltetési nyomok, antikolás

No, kérem eljutottunk egy olyan pontra, amely bár objektív, mégis a legtöbb esetben szubjektív megítélés alá esik.

Ugyanis van olyan, hogy a szép, üzemtiszta a gép, meg van olyan, hogy ótvarmocskos.

Itt az olaj megfolyások, hidraulika folyadék megjelenítése, kopások, hajtómű elszíneződés, kipufogógázok, egyszóval minden olyan dolog, ami patinássá tesz gépünket.

Ehhez sokat nem akarok hozzáfűzni, csupán csak annyit, hogy simogattam már körbe pár igazi vadászrepülőt és tényleg volt olyan, amelyik tükörfényes volt, a másik meg szó szerint mocskos volt.

Ebben nem tudok ítéletet hirdetni és nem is akarok. Hogy miért? A végén elmagyarázom. Neked kell eldönteni, hogyan készül el, vagy adott estben referencia fotók alapján kell dolgozni. Bár ez utóbbi is nagy lutri, ugyanis bármikor levezetem neked, hogy a sárga felségjelzés, miért látszik sötétszürkének egy fekete-fehér fotón. De ez most nem tartozik ide, szóval skip.

A pontozó lapon egyébként bizonyos építési részegységeknél, külön nézik a festést is. Ezekhez sok hozzáfűzni valóm nincs. Nagyjából a fentiekhez hasonló szemlélettel kell kezelni a pilótafülke festését is, meg a többieket is.

Ez a versenyeken általánosan tapasztalható szempontrendszer.

De!

A versenyre épülő makettek száma elenyésző, azokkal szemben, akik csak úgy, maguknak építenek makettet – esetleg a közösségi médiának.

Ha neked az a szent meggyőződésed, hogy márpedig a lehető legtörténelmibb módon akarod megépíteni a gépeket, akkor a fenti rendszert, tanulmányozd.

Ha csak magadnak építesz, akkor a fent leírtak nagyon jó viszonyítási alapok, ahhoz, hogy neked is megfelelő, szép maketteket fess.

Azonban nem győzöm hangsúlyozni, hogy ez egy hobbi, amelyben az a lényeg, hogy jól érezd magad és örömmel alkoss.

Ha nem akarod, nem kell használati nyomokat elkészíteni. Ha azt szeretnéd, koszold le a gépet a végtelenségig. Csak rajtad áll. Amit az elején fejtegettem itt csúcsosodik ki. Rajtad áll, hogy készíted el a gépet. A te gondolatvilágodnak megfelelően. Persze, ha a közösségi médiában szeretnél eldicsekedni a kész művel, fel kell rá készülnöd, hogy adott estben lesznek olyanok, aki valamilyen kifogást fognak megfogalmazni a makettel kapcsolatban.

És itt most egy nagyon veszélyes terepre tévedünk. Ugyanis létezik egy általánosan elfogadott meghatározása a művészetnek, bár ha rákeresel a wikipédián, nem találsz definíciót. Azonban van egy ilyen meghatározás;

A művészet, a gondolat fizikai megvalósítása, bármely eszközzel.

Ennek a definíciónak az alapján, egy szépen lefestett makett – és most mindegy, hogy patika, vagy sárfűrdőből megérkezett Land Rover – bizony beletartozik a művészet kategóriájába. Hiszen elgondolod, hogy így nézzen ki, majd megvalósítod, tudásod és tehetséged szerint. Bár a tehetség pótolható szorgalommal – némely esetben. Arról nem is beszélve, hogy a festés során, nagyon sok olyan technikát használunk, amelyet mondjuk a németalföldi  festők a 16. században.

Tehát bárhonnan is nézzük, egy alkotást hozol létre. És mint ilyen, igen is legyél büszke rá, még ha esetleg nem is pont olyan, mint amit a közösségi médiában látsz sok esetben, a huszonpáréve makettező emberektől.

Hiszen egy marék műanyagból és egyéb dolgokból létrehozol valamit, ami addig nem létezett. Adott esetben feljavítod itt-ott. Árnyékolsz, több rétegben készíted el a végső kinézetet, úgy hogy figyelsz a színek egymásra gyakorolt hatására. Stb …

Nemsokára végig vesszük a festést magát, illetve, hogy mire is figyelj oda, mi-mit jelent, hogyan tervezd meg. És első körben ecsettel festünk. Egy kis csalással.  

Addig is kövesd kérlek a Facebook oldalunkat, hogy mihamarabb értesülhess az akciókról, újdonságokról.

Hasonló, igazán ismeretterjesztő, oktató anyagokért, kérlek olvasd végig a Blog oldalunkat.