FIGYELEM! A CIKKBEN A KÉPEK CSAK FIGYELEMFELKELTŐEK!

A következőkben szépen sorba vesszük azokat a lehetséges buktatókat, amelyek egy makettépítésnél előfordulhatnak. Elsősorban a szerkezeti egységekre figyelünk. Nem tudok általánosan konkrét hibákat hozni, mert akkor egy hétig olvasnál folyamatosan.

Inkább azt próbálom kidomborítani, hogy mire figyelj oda, mi legyen jó.

Természetesen rengeteg közös „hibalehetőség” van, de minden egyes szakágnak, megvan a maga kifejezett keresztje. Például, a repülőknél a futóművek állás, a harci járműveknél a lánctalp, a hajóknál a kötélzet, az autóknál a beltér és a fényezés, stb …  

Első körben a repülőgépeket vizsgáljuk meg. Hogy miért azt? Mert most építek egy repülőt, edukációs jelleggel és lesz róla írás is, szóval témánál vagyunk.

De lesz harci járműves leírás is, illetve a többi kategóriát is szép sorban végig vesszük. Remélem.

A tanácsokhoz, a Szolnoki Makettversenyen és a MosonShow-n használt repülő pontozó lapot vettem elő, illetve a saját tapasztalatimat a témában. Hogy miért verseny alapon nézzük az építést? Mert ha valaki ezeket a pontokat szépen sorban végig veszi, vagy csak figyel rájuk, még akkor is pozitív élménnyel gazdagodik, ha nem akarja a művét versenyre vinni és Mester Levelet begyűjteni.

Természetesen ez így magában nem fog mondani semmit. Kellene nektek mutogatnom elrontott, meg helyes képeket, de ezt nem fogom megtenni, mert egyrészt nem áll rendelkezésemre ilyen anyag, másrészt ezt a módszert nem tartom jónak. A sok esetleges negatív példa csak stresszel, hogy „jajj nehogy így járjak én is” és egy olyan faktort hoz a makettezésbe, amely megkeseríti az ember életét.

Besenyei Péter - Fotó:Dobó János

Ez pedig a kudarctól való félelem.

A mai társadalmunkat elsősorban az egyéni, maximális teljesítményre kondicionálják, amelyben mindenkit arra ösztökélnek, hogy első legyen, ne hibázzon, stb stb. Sajnos – véleményem szerint – ez nem a legjobb módszer, bár az tény, hogy a piacot ez tolja előre. A pozitív példákat sem tartom olyan jó dolognak, hiszen akkor meg azért megy el a bátorságunk, mert „jajj, nekem az ilyen sosem fog összejönni”.

A halogatásnak, a „majd megcsinálomnak” az egyik legnagyobb táplálója a kudarctól való félelem.

Egy jó tanácsot kérlek fogadjatok meg. El fogod rontani. Igen. De ez jó! Tudom, ez így botorságnak hangzik. Szóval az első pár makettet el fogod rontani. Azonban ezeket nem kudarcként, hanem tapasztalatként kell megélni. Ha így teszel, garantálom, hogy tanulni és fejlődni fogsz és egyre és egyre jobb leszel. És akkor még nem is beszéltünk a festésről. Ismerek feketeöves makettlemosókat, akiknél, nem is makett a makett, ha nem mossák vissza a festéket legalább háromszor az egész makettről.

Szóval nem példákat hozok, hanem felhívom a figyelmet, a makettezés egyik legfontosabb tevékenységére.

Mégpedig a referencia anyagok felkutatására.

Szerencsére most 2024-ben az internet és az AI segítségével olyan mennyiségű adathoz férünk hozzá, amely teljesen elképzelhetetlen lett volna akkoriban, amikor én először vettem makettet a kezembe, azzal a feltett szándékkal, hogy alkotok. (ez kb még a múlt évezredben volt. 1990-92??? nem emlékszem pontosan) A keresőmotorok hatalmas segítséget nyújtanak nekünk. A legtöbb kezdő, általában egy nagyon jól ismert, ikonikus makettel kezd (Tigris I, Titanic, stb), de legalább is valami nagyon populárissal. Szerencsére a legtöbb gyártó inkább a populárisabb járműveket készíti el – hiszen abból lehet többet eladni, míg akik valami nagyon speciálisra vágynak, azok már valószínűleg a képzeletbeli makettező evolúciós létrán sokkal előrébb járnak.

Akik meg maguknak tervezik és nyomtatják a maketteket, azokról ne is beszéljünk. Tényleg, ez egy nagyon jó téma, hogy most akkor mi a helyzet a 3D nyomtatott cuccokkal. Fel is írom magamnak, hogy később kidolgozzam egy cikkben.

Szóval beírjuk a kedvenc keresőmotorunkba, hogy mit szeretnénk megépíteni. Jelen esetben egy repülőgépet, konkrétan az Arma Hobby FM2 Wildcat-jét. Tehát rákeresünk. Érdemes a típus mellé mindig odaírni, hogy „walkaround”, így nagyon sok múzeumi eszközt fog nekünk a kereső hozni. Ami azért jó, mert bár lehet, hogy a múzeum nem pont úgy festette a gépet, mint anno a gyárban, de a gép formája, alkatrészei, sajátosságai bizony a legtöbbször pont olyanok mint 194X-ben. A képeket nézegetve pedig te is látni fogod, milyen érdekességek lehetnek a gépnek, hogy állnak az alkatrészek, mik a színek a pilótafülkében stb.  

A lényeg az, hogy így még jobban megismered a gépet. Hiszen valószínűleg valamennyire már ismered, mert minden első makett nagyon erős érzelmi kötődéssel vásárlódik … Mondjuk a legtöbbre ez igaz, bár amikor Black Friday van, akkor szoktak érdekességek is kerülni a kosárba.

Illetve össze tudod hasonlítani a készletben lévő részekkel is. Itt azért előfordul, hogy felfedezel eltéréseket. Ez természetes.  

De most először beszéljünk olyan problémákról, amelyek minden makettnél felmerülhetnek, függetlenül attól, hogy repülő, sci-fi, harci jármű, stb ….

Persze ezek is csak nagyon általános dolgok, mert ahány makett, annyiképpen lehet elszabni. Egyes gondok többször, nagyobb valószínűséggel fordulnak elő és most ezeket veszem előre. Nem lehet minden hibát felsorolni, mert akkor egy könyvet kellene írni, nem pedig blogcikket. Tényleg! Lenne értelme könyvet írni erről? Szerintetek?

Még mielőtt még belemegyünk a problémákba, had idézzem az előző cikkben írtakat;

„Azért is jó az összeállítási útmutatót sokáig tanulmányozni és nem nekiesni a makettnek, mint Frodó a vándorútnak a Végzet hegyéhez, mert így legalább megismerjük a logikáját (higgyétek el, van benne. Mindegyikben) az építésnek. Pár makett után már azt is tudni fogjuk melyik lépést kell előrébb venni az útmutatóban, hogy könnyebb legyen.”
(mekkora királyság már magamtól idézni … )

Az építési rajz tanulmányozása közben – főleg pár makett után – fel fognak tűnni a csiklandós részek, amitől már előre elkap a harctéri ideg és már a fejedet vakarod, hogy oké, de ezt, hogy? Illetve látni fogod, hogy az egyes festési folyamatok hogyan jönnek egymás után, mit hogyan kell építeni, milyen sorrendben. Ne aggódj, ha most ez kínai, segítünk majd ebben is, lesz egy külön festős tervezős írás is.

De lássuk a konkrét problémákat, amelyek szinte bármelyik makettnél előfordulhatnak.  

Probléma: Sorja. Biztos találkoztál már ezzel a kifejezéssel, hogy kevés sorja van a maketten, vagy sok , vagy csak abból áll. Bár ez utóbbi manapság már eltűnőben van. A sorja nem más, mint a fröccsöntés során keletkező hiba. A fröccsöntéskor a forró műanyagot két félből álló sablon közé injektálják. Ha ez a két rész nem ezredmilliméterre passzol egymáshoz, vagy picit nagyobb a nyomás a fröccsöntéskor, akkor ezeken a hézagokon az anyag kitüremkedik.
Megoldás: Egy szikével, vagy valami csiszolóanyaggal eltávolítani. Azonban figyelj oda, hogy nem mindig sorja az, amit látsz. Ezért jó a „walkaround” képeket nézegetni.

A sorja egyébként megnehezíti a pontos illesztést is. Tehát ha esetleg nem látod, akkor szárazpróbánál előjöhet.

Probléma: Az alkatrészek leválasztásakor, vagy a csiszoláskor belemarsz az anyag szélébe és bizony anyagfolytonossági hiányosság keletkezik.
Megoldás: Több lépcsős leválasztás. Erről itt bővebben írtunk
Ha már megtörtént a baj; Nos sokat nem tudsz tenni. Majd az alkatrészek, részegységek ragasztásánál használsz tömítést.

Probléma: Az öntőkeretről történő leválasztáskor az alkatrész megsérül, eltörik, deformálódik.
Megoldás; Nos ez igen kacifántos és elsősorban a sérülés mértékétől, tulajdonságától függ. Megpróbálhatod megragasztani, ha eltört. Ha nagyon nem megy, akkor keresel máshonnan – akár kiegészítőkből. Esetleg megpróbálhatod elkészíteni valami sztirol anyagból, ha valami egyszerűbb darabról van szó. Talán az egyik legbosszantóbb hiba, amely megtörténhet. Ennél már csak az bosszantóbb, amikor elveszik az alkatrész, vagy adott esetben egy teljes pilótafülke belső. Igen ez utóbbi megtörtént. Sőt. Utána a makett is elkeveredett, de úgy, hogy nem találom a mai napig. Ne kérdezzétek …

Probléma: A ragasztáskor a ragasztó kifolyik és nyomot hagy.
Ezt általában akkor szokták elkövetni, amikor a „vastag”, „nehéz” ragasztókkal dolgoznak.
Megoldás; Másfajta ragasztó használata, esetleg egy applikátor készítése, használata.
Ha már megtörtént a baj; Csiszolással tudod eltüntetni, több lépcsőben.

Probléma; a keletkezett résben (bármennyire is igyekszünk, ez előfordulhat, a makettek gyártástechnológiai sajátosságukból kifolyólag), nem marad meg a tömítő anyag, vagy megsüllyed.
Megoldás: A megfelelő méretű likhoz, a megfelelő tömítőanyagot kell használni. Erről itt írtam bővebben.

Ezek általános problémák és szinte bármelyik makettnél előfordulhatnak.

Viszont vannak speciálisan az adott kategóriára jellemző hibalehetőségek. Nézzük a pontozólapot, mint támpontot. Hozzáteszem a magam tapasztalatát, valamint a felkért szakértő urak véleménye is beépítésre kerül. Tehát ez most nem csak az én okoskodásom, többünk egyöntetű véleménye.

A pontozó lapon már a festés is szerepel, de most nem vesszük egy kalap alá az építéssel. A festési hibákról folyamatában lesz majd szó az adott makettnél.

A pontozólapot, itt ti is letölthettek.

Ahogy már említettem ez most nem konkrét hiba felsorolás lesz, hanem olyan területeket veszünk szemügyre, amelyekre illik odafigyelni.

Ezeket végig olvasva, és ezeket a szempontokat figyelembe véve elkerülhetőek a nagyobb hibák.

Természetesen – ahogy már nagyon sokszor említettem és fogom említeni még jó párszor – a gyakorlatot, a rutint, nem fogja semmi helyettesíteni. Ahhoz, hogy tényleg szépe makettet készíts, gyakorolni kell.

A pontozó lap így épül fel;

Rögtön a nehézségi fokkal kezd a kategórián belül. Nos ez csak félig objektív tétel, de tény és való, hogy egy egyszerűbb makettet sokkal könyebben lehet elkészíteni, mint egy sokszáz alkatrészből állót, lévén sokkal kevesebb az elszabási faktor. Ezért is ajánljuk a kezdőknek a kevés alkatrészből álló maketteket. Minél több az alkatrész, annál nagyobb az esélye, hogy valami nem úgy sikerül, ahogy kell. Hello Mr Murphy.

Ezt szerencsére a zsűri nagyon jól meg tudja ítélni, lévén általában a populárisabb makettekkel ők maguk is találkoztak már, nagyon nagy valószínűséggel.

2; Tálalás, alap, környezet.

Ez nekem is vesszőparipám. Elkészítesz – akár sok-sok órát beleölve – egy szép makettet. És nem tiszteled meg annyival a saját munkádat, hogy piedesztálra emeled és raksz alá egy alapot. De ezt a témát, ebben és ebben a cikkben nagyon alaposan kiveséztem.

Itt az összbenyomást nézik. Nyilván egy asztalra lerakott gép sokkal kevésbé vonzó a tekintetnek, mint egy csinos alapon álló, akár valami apró kis környezetet mutatva.

Természetesen elsőre nem kötelező, de egy idő után higgyétek el, megjön az igény erre is.

Retro Sky Team - Vári Gyula Fotó:Dobó János 

3; Pilóta kivitelezése, festése;

Hát ez az, ami olyan dolog, hogy vagy van, vagy nincs. Mint a környezet fentebb. Azonban, ha van egy szép repcsink, akkor igen is tessék egy szép pilótát mellé – vagy bele – rakni. Borzalmasan lerontja az összképet, ha nem néz ki jól. Ergo meg kell tanulni figurát festeni is.

4; Geometria, fő elemek beállítása: szárnyak, kormányfelületek.

No ez az első olyan igazi pont, amelyre nagyon figyelni kell. Ilyenkor azt vizsgálja a zsűri, hogy a törzs egyenes-e (szegény Csabi barátom hiába készített el egy gyönyörű F-16-ost, a zsűri belenézett a törzs vonalába és látta, hogy a törzs megcsavarodott. Ami nem is Csabi hibája vagy ügyetlensége volt, hanem a készlet volt megvetemedve), a futómű megfelelően áll-e, például.

A szárnyak, illetve a vízszintes vezérsíkok egyenesen állnak-e. Vagy hajlanak valamilyen szögben, amikor hajlaniuk kell? A svanc – vagy lánykori nevén a függőleges vezérsík – egyenes-e, merőleges a felületre?

Baltic Bees - Fotó:Dobó János

Ezeket építés közben szárazpróbával tudod ellenőrizni és figyelemmel kísérni. Erről részletes leírást itt találsz.

Figyelik, hogy a pitot cső megfelelő szögben áll-e, illetve az egyéb, a felületből kiálló elemek is úgy állnak-e, ahogy kell. A fegyverzet felfüggesztésre szolgáló pilonok szoktak elég problémások lenni, illetve a különböző antennák, fegyvercsövek, a futómű aknák kinyitott fedelei, szóval minden olyan része a gépnek, amelynek elméletileg szabályosan kellene, hogy álljon.  

Ezeket mindig óriási odafigyeléssel kell pozícionálni. Én legtöbbször a vágóalátéten lévő vonalakat szoktam segítségül hívni annak érdekében, hogy megállapítsam, valóban úgy állnak-e, mint a katiban a gyerek. (Tudjátok-e mi az a kati, amiben úgy áll a gyerek?)

A legtöbb ilyen jellegű hibát ki tudjuk kerülni a szárazpróbákkal. Akár milliméterenként csiszolgatva a felületet, apránként igazgatva egymáshoz a részeket. Igencsak időrabló tevékenység, de meg kell csinálni.

Sajnos az alakhibás készletekkel sokat nem tudunk kezdeni. Esetleg forró vízben megpuhítod egy kicsit a műanyagot és megpróbálod a pontos helyére hajlítgatni. De mindenképpen valami hőhatás legyen, ne „hidegen” próbáld meg hajlítgatni, mert akkor eltörik. A meleg-forróvizes megoldás sem mindig jó, de a legáltalánosabb megoldások egyike. A nagyteljesítményű hőlégfúvókat pedig felejtsd el, mert az megolvasztja a műanyagot.

5; Felületek: ragasztások, tömítések, panelvonalak

Nos itt a már korábban is emlegetett ragasztó megfolyásokat nézi a zsűri, tehát erre nekünk is oda kell figyelnünk. Egyébként nem véletlenül, mert – szerintem IS – az egyik legborzasztóbb látvány, amikor a kibugyogott, vagy kifolyt, ragasztó nyomot nem dolgozzuk el. Ugyanis a festés azonnal a felszínre fogja hozni a hibánkat.

A probléma megoldása; Még az alapozás előtt el kell tüntetni ezeket a megfolyásokat. A makettragasztó által okozott megfolyásokat csiszolóval tudjuk eltüntetni. A pillanatragasztó hibáit pedig debonderrel.

A ragasztásnál figyelni kell – főleg a Tamiya Extra Thin Cement-nél – hogy ne folyjék a tartó kéz alá, vagy a kifolyt részbe ne nyúljunk bele. Egyrészt a jellegénél fogva egy picit „megégeti” a bőrt, másrészt gyönyörű ujjnyomat marad a maketten.
Ha ez megtörténik, szintén csiszolással tudod megoldani a problémát.

A tömítésekről már esett szó a bevezetőeben, mint általános hiba. Itt hozzáteszem, hogy az el nem dolgozott rések is igazán illúziórombolók tudnak lenni.

Ahol ezek előfordulhatnak;

• a két törzsfél illeszkedésénél (bár figyelni kell, mert pl a Messerschmitt Bf-109nél a törzs felső részén középen IGEN IS VAN illesztési hézag.)
• a szárnyak összeragasztásánál, a belépőéleknél.
• A szárnyak – visszintes és függőleges vezérsíkokat is bele véve – és a törzs találkozásánál
• a szárny esetleges csatlakozásánál a törzs alján.
• függesztményeknél (fegyverzet, üzemanyag tartályok)

Tehát kb mindenütt. Ezek a hibák nagyrészt kiküszöbölhetők a helyes leválasztásban és a rengeteg szárazpróbánál.

Panelvonalak; a panelvonalakt óhatatlanul elcsiszolod. Ezeket vissza kell karcolni. Itt több buktató is van. Egyrészt nem sikerül végig karcolni és hirtelen „elfogy” a panelvonal. Másrészt megcsúszhat a karcoló szerszám és belemarhat az anyagba. Erről majd lesz az építések során anyag bőven. A lényeg – hogy ha még nem is karcolod újra a teljes repülőt – akkor is figyelj arra, hogy a panelvonalak végig menjenek arra, amerre végig kell menniük, és lehetőleg folytonosan haladjanak, ne 1 milliméter eltéréssel találkozzanak. Illetve figyelni kell a panelvonal mélységére is.

Az ezekhez kapcsolatos módszerek később bemutatásra kerülnek.

Harmadrészt maradhat a mélyedésben szennyeződés, amely festéskor fog feltűnni. Ezt elkerülheted, ha a fentebb emlegetett Extra Thin ragasztóval végig húzod a panelvonalat.

6; Futóművek: futóműaknák, borítók és festésük, kerekek

Bár már a geometriánál említettük ezt a részt, itt most ki is vesézik. A legnagyobb hiba itt, hogy ha a futómű nem úgy áll, ahogy azt a nagykönyvben megírták. Pl a Spitfire futóművei sem 90%-ban csatlakoznak a futóműaknába, hanem előre is kitér, illetve oldalirányban is „terpeszt”. Ennek a pontos mértékeit – a legtöbb ismert repülő típus esetén – meg lehet találni barátunk, a Google segítségével.

HUAF A-319 Fotó:Dobó János

A futómű aknák néha szinte ordítanak a feljavításért. És a lényeg, hogy ehhez nem kell méregdrága kiegészítő csomagot venni – amúgy egyébként, nagyságrenddel szebb eredményt kapsz a kiegészítőkkel, mint a Fater horgászdamiljaiból és forrasztó ónjából elkészített „huzalozással”

A kezdetekben, javaslom ezt a részt békén hagyni. Majd, ha már mész versenyre, vagy már nagyon zavar, hogy üresek a futóműaknák akkor viszont érdemes ezzel is foglalkozni. Amúgy, ha meg perfekcionista vagy úgy is belemész az ilyen apróságokba is. Plusz egy hét a makett elkészültéhez. Komolyan mondom.

A legtöbbször előforduló probléma ebben az esetben a ragasztónyomok. Lévén nem csak sztirollal dolgozunk ilyenkor, hanem fémmel, egyéb anyagokkal, legtöbbször pillanatragasztót használva, kis helyen, kis felületeken, óhatatlanul jönnek a látható ragasztási nyomok.

7; Légcsavarok: rotorok és festésük (zárt motor és hajtőmű)

Itt is a pozícionálás a legfontosabb, illetve, hogy ha fa a légcsavar, és feketére lett festve, akkor ne fessünk már rá alumínium kopást. A legjobban akkor jársz, ha a gép törzs-közép vonalára mérten merőlegesen állítod be a légcsavarokat. úúú, még véletlenül se propellert mondj szakmai közönség előtt, mert tuti lehetsz a botrányban. 😊 Jó, nyilván ez csak vicc. Félig … Szóval, légcsavar. Nem propeller.

Red Bull B-25 ; Fotó:Dobó János

A forgószárnyas cuccoknál. értsd helikopter és társai, a rotor megnevezést használjuk és ugyanúgy a tulajdonságait ismerni kell. Pl, egy MI-8-as vagy egy Apache, sosem fog egyenes rotorlapáttal állni a parkolóban. A rotor lapátok a saját súlyuktól egy kissé meghajolnak. Szinte mindig.

Heliforce - Lujó és a Mi-2 ; Fotó:Dobó János

HUAF - H145M Fotó:Dobó János

HUAF - H145M Fotó:Dobó János

A kiegészítés – miszerint zárt motor és hajtómű, azért van, mert nem tudják egyben értékelni azt a szépen elkészített repülőgépet, amely áll a betonon, startra készen, azzal, amelyik a hangárban darabokra van szedve.

8; Hajtómű: látható vagy megnyitott motor és hajtómű terek

Nos ez az, amikor nem elég, hogy fáááááj, még élvezed is. 48-as méretarányban egy dugattyús motor is igen szép kihívás, de mondjuk egy modern jet-nél egy full szerviz időszakot megjeleníteni, az is egy nagyon derék dolog ám.

Itt figyelik a bekötéseket, a drótok, csövek, szelepek, izé-bizék, színét és pozícióját. Ahogy a futómű aknánál itt is a látható ragasztási nyomok és a rosszul pozícionált alkatrészek lehetnek a legnagyobb hibák, illetve a fennmaradt sorja.

9; Üvegfelületek: kabintető, ablakok

Talán az egyik legkényesebb része a repülőmakettnek. Ahogy egy nagyon kedves barátom mondta; Ez olyan, mint egy embert ábrázoló fotón a szem; Ennek mindig élesnek kell lennie.

Nem véletlen, hogy ameddig nem muszáj, én ki sem veszem a csomagolásból, vagy ha nincs csomagolva egy papírtörlő kendőt tekerek gyorsan köré. Ugyanis óhatatlanul karcos lehet a felület, ha csak úgy az alkatrészek között tartod a dobozban. Sőt, ha a kabintetővel kezdek foglalkozni, akkor gumikesztyűt húzok és csak abban fogom meg, hogy semmilyen szennyeződés ne érje.

Ha már karcos a felület, akkor a legtöbb esetben csak polírozással tudod helyrehozni. Ezek a kabintetők ugyan olyan anyagból vannak, mint a makett, csak nem szürke, hanem áttetsző.

Egyes gyártóknál a fentebb emlegetett sorja szerű vonal fut végig a kabintetőn. Hát itt nincs mese, el kell csiszolni és fel kell polírozni a felületet. A polírozáshoz vannak segédanyagok.

Ha apróbb karcok vannak csak a felületen, akkor néha elég AK Gauzy-t vagy más hasonló padlóápolót használni. Majd elmesélem, ha odaértünk, miért padlóápoló.

Természetesen elkerülhetetlen, hogy néha kosz kerüljön a felületre. Főleg már mikor festetted is. Ilyenkor egy száraz fültisztító pálcikával le lehet törölgetni. Az újlenyomatokat már kevésbé egyszerű, hiszen azok zsírosak álltalában. Olyankor csak maszatolsz. Ebben az esetben folyékony szappanba mártom a fültisztítót, aztán majdnem az összes anyagot kinyomkodom belőle és nagyon óvatosan letörölgetem a felületet. Majd szárazra törlöm.

10; Kabin: építése és festése, tehertér, utastér

A kabinban is igen sok mindet el lehet szúrni. Pl rosszul áll az ülés, a botkormány, a bekötőhevederek természetellenesen állnak, a műszerfal panel sem a helyén van. illetve itt is igazak ugyan azok a megállapítások, amelyek a futómű akna esetében. Ragasztó nyomok. Azok a leborzasztóbbak! Viccen kívül.

A tehertér, utastér pont ugyan az mint a kabin, nincs különbség.

11; Fegyverzetek: külső függesztmények, lőfegyverek

Már a geometriánál említettem a pilonokat. Azonban a pilonokon a rakéták és bombák helyzete is nagyon fontos. Sajnos én is szúrtam már el egy bombafürtöt, amely olyan csálén állt, mint Józsi bátyánk a menyasszonytánc előtt.

A lőfegyverek itt a beépített fedélzeti fegyvereket (géppuskák, gépágyúk) takarják. Itt például plusz pontot jelent, ha a készletben lévő esetleges lövegcsövet kifúrod. Ezeknek is a pozícionálása a csiklandós, illetve a festésnél a koszolódások. De a festés majd később.

A következő két pont a bontott gépekre vonatkoznak. Ezeket most nem vesszük át, mert kezdő makettező ritkán épít bontott gépet. nagyságrendileg legyen elég az, hogy nagyjából arra kell figyelni, mint a futómű aknánál és a kabinnál.

14; Lámpák: fényszorók, helyzetjelzők

Itt a helyeztjelző fények (piros, zöld, fehér) elkészítését, vagy nem elkészítést nézik. Illetve, hogy jó helyen vannak-e?

15; Antennák, merevítő és vezérlő huzalozások

Némely gépen mindenféle drót rohangál körbe a felületen. Ezek pozíciója, feszessége, vastagsága a hibafaktor, illetve a látható ragasztás nyomok.

Nagyjából csak ennyire kell figyelni és akkor már szebbnél szebb makettet tudsz építeni.

De komolyra fordítva a szót.

A helyes alkatrész leválasztással, a szárazpróbákkal nagyon sok bosszúságot megspórolsz. Inkább fél napig birizgáld az alkatrészt, minthogy egy hiba miatt kukában landoljon a maketted.

Akkor építhetünk? 

Addig is kövesd kérlek a Facebook oldalunkat, hogy mihamarabb értesülhess az akciókról, újdonságokról.

Hasonló, igazán ismeretterjesztő, oktató anyagokért, kérlek olvasd végig a Blog oldalunkat.